Mintha az utóbbi időben a megszokottnál egy kicsit többet szerepelt volna a televízióban és úgy általában is a bulvármédiában is. Tudatosan?

Ennek van egyfajta hullámzása, ami nyilván nem független attól, hogy hová hívnak. Mostanában valóban összetorlódtak a televíziós szerepléseim, különös tekintettel a Hal a tortán című műsorra. Ráadásul ezek egymást erősítik, fennáll a dominóeffektus.

A celebek élete már csak ilyen. Vagy mondjuk úgy: a hobbicelebek élete, hiszen ön is ennek titulálta magát egy korábbi nyilatkozatában. Mit gondol erről a jelenségről, kiket sorol ebbe a „kasztba”?

Az írók közül talán én vagyok az egyedüli hobbiceleb, a komolyzenészek közül pedig Benkő Dániel "vállalta be" a bulvárt mindenestől. A celebek kasztja ennél népesebb, Fekete Pákótól Medveczky Ilonáig terjed a kör és Mary Zsuzsi is megpróbál táncdalénekesből celebbé válni. Íróként egyébként érdekes elemezni a a celeb szó karrierjét, hiszen mindössze négy-öt éve tört ez a szó be hozzánk, előtte a sztár szót használtuk hasonló esetekre. Én pedig még előtte, a legelső Big Brother valóságshow közben kerültem be a bulvár világába. Mint író, performátor, avantgárd művész addig is csináltam különböző jelenéseket, János jelenéseinek hívtam ezeket.

Érdekes módon akkoriban még az a szó sem létezett, hogy mentalista, Uri Gellerre is azt mondták, hogy parafenomén. Ugyanígy akkoriban még azt mondták az ismert emberekre, hogy sztár, ma pedig celebnek nevezik őket. Jó, hogy létrejött ez a szó, ugyanis ilyenmód el tud különülni a celeb a sztártól, a teljesítmények által ismertté vált emberektől. A celebnek az a teljesítménye, hogy ismerik, hogy a saját személyét valahogyan érdekessé tudja tenni a média számára. Én azért mondom, hogy hobbiceleb vagyok, mert az én életemben emellett ott van az irodalom, a szellem, amhová bármikor visszavonulhatok.

Meséljen erről! Hiszen nagyon sokan vannak az országban, akik csak azt tudják önről, hogy annak idején beleült egy állatkerti ketrecbe, majd szerepelt a Big Brotherben és máig fel-felbukkan a médiában…

Hét könyvem jelent meg eddig, köztük regények, esszékötetek, jelenleg pedig a Magyar Nemzet állandó munkatársa vagyok, ebben a lapban folyamatosan követhetőek a gondolataim, kéthetente szombatonként jelenik meg a Magazin mellékletben az Enciklopédia énezer rovat, aktuális gondolataim pedig akármikor felbukkanhatnak. Ezeken kívül pedig a Napút című folyóirat környezetvédelmi rovatának a szerkesztője vagyok, e folyóiratban is gyakorta publikálok, illetve időnként a Szintézis Szabadegyetemen előadok.

Sokan szívesen látnák saját televíziós műsorban is. Biztosan akadna egy-két csatorna, mely nyitott lenne az együttműködésre.

A televíziós műsorkészítésben inkább a tudatformáló, komolyabb műsorok vonzanának. Ha például egy olyan műsorlehetőséget kapnék, mint amit például David Attenborough kapott a BBC-től, vagy amilyen Michio Kaku sorozata volt az időről. Ha a saját filozófiámat, a világképemet egy professzionális televízióműsor keretein belül fel tudnám építeni, az bizony vonzana. Műsorvezetőként azonban olyan műsorokban, mint amik most futnak – gondolok például a Kalandra fal című produkcióra – nem kívánnék közreműködni, Balázs állása nincs veszélyben.

És szereplőként? Sokan megnézték volna például, ahogy Sebeők János belehuppan a vízzel teli medencébe a Kalandra fal! forgatásán…

Az ilyen műsorokban néha szeretek szerepelni, de azért nem veszek részt mindenben. Nagyon sokan azt mondják, hogy „Sebeők mindenre kapható, mindenben részt vesz”, ez azonban nem így van, nagyon sok felkérést visszautasítottam már, csak ezek nem kaptak akkora publicitást.

Melyik Sebeők János igazi arca, az amikor bohóckodik a kamerák előtt, vagy amikor magába merülve elmélkedik az élet nagy dolgairól?

Amikor éppen nem „celeb vagyok, ments ki innen”, akkor egy hagyományos értelmiségi életet élek. Dolgozom, gondolkodom, például sétálva sokat elmélkedem…

…és ha jól hallottuk dolgozik a legújabb lemezén.

Van két komoly mű is, amin épp dolgozom. Az egyik számomra egy nagyon kedves kis dolog, egy új lemez, nem rap, hanem ezúttal mulatós, amúgy Sebeők-módra, koleszterinszegény mulatós, a másik pedig változatlanul az Enciklopédia. Tudom, hogy nagyon sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ez utóbbit már soha nem fogom megírni, de bízom abban, hogy a sors megadja majd a lehetőséget, hogy befejezzem, annak ellenére, hogy 2000-re nem készült el és vélhetőleg jövőre, 2010-re se fogom tudni befejezni. De talán 2010-ben amúgy istenigazából nekifogok! Amíg élünk, remélünk – amíg élek, megvan az esély, hogy befejezzem életem legnagyobb művét.

De hogyan fog ez sikerülni ennyi médiaszereplés mellett?

Be kell, hogy valljak valamit: igazából belátható időn belül vissza szeretnék térni a szellem napvilágába, ezért is mondom, hogy hobbiceleb vagyok. Nekem ez az egész egy nagy játék, pont ezért nem is szoktam a bulárvitákba beleártani magam. A celebek világa ugyanis egy nagy játszma, amiben ha az ember részt vesz, akkor a szabályokat is tudomásul kell vennie. Ezt teszem én is.

Ezek szerint lassan búcsúznunk kell Sebeők János színes egyéniségétől a mindennapi bulvárban?

Így van, persze még nem ebben a pillanatban. Nem kívánok komédiásként megöregedni, de még várok egy kicsit a visszavonulással. Előbb vagy utóbb azonban eljön az idő.