Székely: Több pénzt kapott az egészségügy
Az elmúlt év azonos időszakához képest 9 milliárd forinttal nagyobb volt az egészségügyi intézmények finanszírozása - mondta Székely Tamás tárcavezető csütörtökön Budapesten.
2009. május 14. csütörtök 14:00 - HírExtra
A válságkezelés időszakában a fő hangsúlyt az alapellátásra, a szakellátásra és a humánerőforrás-fejlesztésre szeretné helyezni az egészségügyi kormányzat - tette hozzá az egészségügyi miniszter a Világgazdaság című napilap által szervezett konferencián.
A munkaerőhelyzetről szólva elmondta: átalakítják a rezidensi és a központi gyakornoki rendszert, ezen kívül az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a munkaerőgondok megoldására 9,4 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a foglalkoztatás támogatására a hiányszakmákban. Megjelent egy 3,5 milliárd forintos pályázat is, "elérhető" továbbá az a pályázat, amelynek keretében az intézmények 4 és 50 millió forint közötti összegre pályázhatnak dolgozóik keresetkiegészítésére.
A tárcavezető megemlítette, hogy az idén áprilisban elindult a közmunkaprogram, amelynek keretében 20 intézmény 335 embert foglalkoztat ebben a szisztémában.
A háziorvosoknál a minőséget szeretné preferálni a tárca úgynevezett teljesítményalapú finanszírozással, ez többletpénzt jelentene a praxisoknak, a "próbaüzem" júniustól indulna. A szakellátásban egyfajta szakmakód-rendszert vezetnek be, és hamarosan elkészül - a szakmai kollégiumok javaslatára - az új minimumfeltételek bevezetése is.
A kórházi kapacitásokról szólva Székely Tamás elmondta, az elmúlt időszakban összesen 24 kapacitási kérelem érkezett, az intézmények területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan pedig tavaly hatvan.
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a konferencián tartott előadásában úgy fogalmazott: a jövőben változás várható; "mi is készülünk bizonyos szerepre a jövőben, és készülni kell arra, mi lesz azon a bizonyos első napon". Hozzátette: értékelni kell majd az egészségügyben eddig kialakult helyzetet.
A politikus szerint a jövőben az államnak sokkal határozottabban kell a felelősségét érvényesítenie. "Az egészségügyben egy egyeztetett, szakmailag megalapozott központi akarat érvényesítésére van szükség, mi erre készülünk" - mondta.
Az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy gazdasági válság idején erősíteni kell a "humán oldalt", vagyis konszolidálni kell az egészségügyet, az oktatást és a szociális területet. Hozzátette: az egészségügyet és annak finanszírozását népegészségügyi mutatókra kell alapozni, de ehhez közigazgatási reform kell, mert ez lehet az alapja a térségenkénti prioritások felállításának. Továbbá - fejtette ki Mikola István - szükség van az orvoslás presztízsének visszaállítására.
Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke azt mondta, hogy egyszerre van jelen az ágazatban a pénzügyi és a morális válság. A kórházak már a gazdasági válság előtt is nehéz helyzetben voltak, a krízis csak súlyosbított a helyzetükön - hangsúlyozta.
Úgy vélte, hogy a jelenlegi kórházi struktúrának megfelelő szakszemélyzet nem biztosítható, és a munkaerő-létszámban nagy eltérések vannak országrészenként, illetve intézmények között is.
Nő az ágazatban a munkanélküliség, alacsonyak a bruttó átlagjövedelmek, növekszik az orvosok és a kórházi ellátás miatti elégedetlenség a lakosság körében - sorolta a problémákat a szövetség elnöke. Mint mondta, a kórházak adósságállománya 60 milliárd forintra becsülhető, miközben a különböző közüzemi díjak emelkedését nem kompenzálja az ellátásért kapott finanszírozás.
"Nem várható rózsás helyzet" - summázta a jövőt az MKSZ vezetője, aki hozzátette: jelen struktúra nem finanszírozható a meglévő pénzből, he ez nem változik, alacsonyabb lesz az ellátás minősége, nőnek a várólisták és kórházi osztályok működési zavarral fognak küszködni.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a konferencián úgy vélte, az ellátásban veszélyt jelent az orvosok elvándorlása és az, hogy egyre öregebb az orvostársadalom; előbbi elsősorban különösen vidéken okoz gondot. Utalt arra, hogy Németországban 5-6 ezer euró egy háziorvos fizetése, és feltette a kérdést, milyen döntések kellenek ahhoz, hogy ezek a differenciák eltűnjenek és a magyar orvosok ne külföldön vállaljanak munkát.
Véleménye szerint az egészségügyet magára hagyták, az ágazat jelenleg sodródik és szétesőben van.
Forrás: MTI