Oroszokkal és románokkal az ukrán nyelvpolitika ellen

Ukrajnában egyre erőszakosabb a nyelvi homogenizációs politika, amelynek elsődleges oka, hogy az ország fele oroszul beszél - mondta a politikus a Magyar Páneurópa Unió és a Hanns Seidel Alapítvány által szervezett, Európa parlamenti választások a krízis árnyékában című konferencián.

Példaként említette, hogy legutóbb olyan intézkedéseket hoztak, amelyek szerint nem lehet nemzeti nyelven érettségizni, felvételizni Ukrajnában.

Németh Zsolt hangsúlyozta, Magyarország ezt nem tudja elfogadni, és készen áll, hogy az oroszokkal és a szintén érintett románokkal együtt lépjen fel a kérdésben.

A Fidesz szakpolitikusa beszédében úgy vélekedett, hogy az Európai Unió biztonságának legfontosabb garanciája végső soron a transzatlanti kapcsolatrendszerben teremthető meg. Ez azonban nem jelenti azt - hívta fel a figyelmet -, hogy az EU-nak ne kellene a védelempolitika területén sokkal komolyabban vennie önmagát.

Mint fogalmazott, nem csak Magyarország képes többre annál, mint amit "az elmúlt hét szűk esztendőben megtapasztaltunk", de az EU is többre képes annál, mint amit jelenleg produkál. Ehhez a legtöbb teendő a közös kül- és biztonságpolitikában van - fűzte hozzá.

A közösség földrajzi prioritásai közül a Nyugat-Balkánt kiemelve Németh Zsolt elmondta: a volt Jugoszlávia a mai napig nagyon komoly biztonságpolitikai kihívást jelent Európa számára, "nekünk pedig a vajdasági magyarok miatt különösen fontos, hogy a nyugat-balkáni biztonsági űr ki legyen töltve, és ez a térség csatlakozhasson az Európai Unióhoz".

Magyarországnak ki kell használnia a Nyugat-Balkán integrációjában rejlő lehetőségeket, ugyanis ha "tudunk élni ennek a térségnek az EU-hoz való közelítésében rejlő gazdasági-politikai lehetőségekkel", az visszahathat arra is, hogy Magyarország minél hatékonyabban tudjon úrrá lenni a saját gazdasági problémáin - vélekedett a külügyi bizottság elnöke.