Tarolni fog a jobboldal az EP-választáson?

Az elemző cég a tíz kelet-európai tagország belpolitikai erőviszonyait vizsgálta meg, és ennek alapján becsülte meg a várható eredményeket.

A kutatás szerint az akár kétharmados támogatottságra sem esélytelen Fidesz-KDNP mögött egyedül az MSZP küldhet biztosan képviselőket az EP-be. Mandátumra még három pártnak van esélye: leginkább a radikális jobboldali Jobbik-nak, kevésbé az SZDSZ-nek és a centrista MDF-nek. Az első két párt a szavazatok mintegy 85 százalékát szerezheti meg.

Az összegzés rámutat, hogy Gyurcsány-kormányt váltó Bajnai-kabinet egyelőre nem változtatott a korábbi tendenciákon: az ellenzéki Fidesz-KDNP pártszövetség feltehetően az egész unió legnagyobb szavazatarányával nyeri meg a júniusi választásokat. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy kiütéses ellenzéki győzelem megroppantja a kormányt és valószínűbbé teszi az előre hozott választást - írták.

Megállapították azt is, hogy a Magyarországon három éve - hol a liberális SZDSZ-szel koalícióban, hol kisebbségben egyedül, hol az SZDSZ külső támogatásával kvázi-többségben - kormányzó MSZP támogatottsága a kilencvenes évek elejét idéző mélységbe süllyedt.

Az elemzés szerint ha a kelet-európai régión múlna, továbbra is az Európai Néppárt frakciója lenne a legnagyobb az Európai Parlamentben. Azok a pártok, amelyek az EPP tagjai a régió mandátumainak csaknem a felét megszerezhetik, amit azért is érdekesnek tartanak az elemzők, mert ezzel párhuzamosan bizonyos országokban nő a baloldal támogatottsága is.

Abból a szempontból, hogy a választók mennyire használják fel az EP-választást a kormánypártok megbüntetésére, nem számít, hogy egy ország a kormányzati ciklus elején, közepén vagy végén tart-e.

Három ország a ciklus elején, kettő a közepén, öt pedig a végén van, s a ciklus elején tartó országokban többé-kevésbé biztos ellenzéki győzelem várható.

A válság több helyen is felülírta a hagyományos bal-jobb felosztást. Leginkább az fogalmazható meg, hogy ahol az ellenzék egy pártja vagy pártcsoportja releváns alternatívaként tud feltűnni, ott hajlamosak a választók büntetni, ahol viszont ideológiailag sokszínű vagy megosztott ellenzéket látni, a kormánypártok - függetlenül a kormányzati ciklustól - megőrizhetik vezető helyüket.

Akkora előnyt azonban, amilyet a Fidesz élvez Magyarországon, sehol nem tapasztaltak a régióban, sőt Nyugat-Európában sem. Sok múlik a várhatóan alacsony részvételen, ezért több helyen esélyük van a szélsőjobboldali, nacionalista pártoknak a bejutásra. Idén Bulgária és Csehország választ új parlamentet, számukra a választás egyben főpróba is.

Az elemzés szerint Magyarország mellett Bulgáriában várható komoly ellenzéki siker, és Lengyelországban, valamint Szlovákiában is egyértelműen a legnagyobb kormánypártnak áll a zászló. További hat országban bizonytalan a szavazás kimenetele, és legfeljebb enyhe sikert arathat valamelyik politikai erő. Csehországban enyhe baloldali sikert, Észtországban enyhe kormánypárti fölényt jeleznek, míg Lettországban kiegyenlített küzdelmet jósolnak. Litvániában kisebb kormánypárti siker, Romániában enyhe jobboldali győzelem várható, míg Szlovéniában enyhe ellenzéki fölényt prognosztizálnak az ellenzők.

A legutóbbi, 2004-es EP-választásokon a Fidesz 47,4 százalékot, az MSZP 34,3 százalékot, míg az SZDSZ 7,7 százalékot szerzett.