Ügyeskednek az állambiztonsági iratokkal?

A szabad demokrata ügyvivő emlékeztetett rá, hogy az iratokat vizsgáló Kenedi-bizottság tavaly szeptemberben adta át a kormány képviselőinek a jelentését, de azóta nem történtek érdemi lépések az ügyben. Hozzátette, hogy eközben kedden a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bíróság a magyar államot perelő Kenedi Jánosnak adott igazat.

Elmondta: a történész azért fordult bírósághoz, mert hiába született korábban döntés arról, hogy felül kell vizsgálni az elmúlt rendszer titkosszolgálati iratait, és adott esetben fel kell szabadítani őket a titkosítás alól, ez nem minden esetben történt meg.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szabad demokrata tagja emlékeztetett: 1996-ban több iratot is felszabadítottak a titkosság alól, de később a Belügyminisztérium illetékesei megtagadták az ezekhez való hozzáférést.

Gulyás József kitért arra is, hogy a Fidesz-kormány idején, Pintér Sándor belügyminisztersége alatt, Kenedi János kikért nyolc iratcsomónyi anyagot, de ezt nem tették számára hozzáférhetővé, csupán egy kompromisszumot ajánlottak fel, hogy az anyag egy részét tanulmányozhatja volna. Kenedi János ezt követően pert indított, amit meg is nyert, de a bírósági döntést sem hajtották végre.

A politikus azt mondta, hogy az iratok egy részét időközben átküldték az Országos Levéltárba, de a többit visszatartották, ezért a történész a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósághoz fordult, amely ítéletében kimondta, hogy a magyar állam nem tett eleget kötelezettségeinek.

A képviselő közölte, hogy a miniszterelnöktől, az igazságügyi és rendészeti valamint a titkosszolgálatokat felügyelő minisztertől választ vár arra, hogy mit kívánnak tenni a Kenedi-bizottság által kezdeményezett, a titkosszolgálati múlt kezelésére vonatkozó törvényjavaslat megszületésének ügyében.

Gulyás József szerint a kormány még a nyári parlamenti ülésszak alatt be tudja nyújtani az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot, és már ősszel megszülethet a szükséges szabályozás.

A politikus kitért arra is, hogy hétfőn az Országgyűlés döntött az úgynevezett árnyék-titkosszolgálati botrány körülményeit vizsgáló bizottságról. (Az MDF-frakció megszűnése miatt 12-ről 10 főre csökkentették testület létszámát). Hozzátette: tavaly év végén már létrehozták a bizottságot, de akkor, Gulyás József szavai szerint, a két nagy frakció és az MDF azzal "szabotálta" a testület munkáját, hogy nem delegált abba képviselőket. A képviselő reményét fejezte ki, hogy ezután valamennyi frakció delegál tagot a testületbe.

Ezt azért is indokoltnak nevezte, mert a héten derült ki, hogy Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert meg kívánja hallgatni az ügyben az ügyészség.

A politikus egyúttal példátlannak nevezte, hogy a Szilvásy György meghallgatásáról szóló információ valószínűleg az ügyészségről szivárgott ki, ezért kérte a legfőbb ügyészt, hogy az esetet vizsgálja ki.