A Jobbik pedig "gyakorlatilag azonos a Magyar Gárdával" - tette hozzá sajtótájékoztatóján a listavezető. Azt mondta, hogy az alacsony választási részvétel inkább a szélsőségeknek kedvez. A június 7-i voksolás egyik tétje az, hogy a Jobbiknak "sikerül-e legitimálnia magát" - emelte ki.

Szerinte a magyar népességen belül nincs a Jobbiknak ötszázalékos támogatottsága, ám ha alacsony lesz a választáson a részvétel, akkor könnyen lehet, hogy a szavazatukat leadók között lesznek öt százaléknál többen, akik a Jobbikot támogatják.

Azok az elvek, amelyeket a Jobbik magáénak vall, Európában "teljes mértékben elfogadhatatlanok" - mondta a kormánypárt EP-listájának vezetője, volt külügyminiszter. Rámutatott: Európában a magukat demokratikusnak valló pártok elutasítják az együttműködést a szélsőséges pártokkal. Ennek magyar vonatkozása "azért érdekes, mert a Fidesz nem határolódott el egyértelműen a Jobbiktól", majdnem nyolcvan helyen együttműködik önkormányzatokban is a Jobbikkal - mondta. Hozzátette: "biztos, hogy ez benne van a Jobbik magyarországi támogatottságában".

Göncz Kinga úgy fogalmazott, ezért volt "személyesen is szomorú", hogy a Fidesz nem vett részt azon az antirasszista tüntetésen, amely pontosan a szélsőségektől való elhatárolódásról szólt. Utalt arra is, hogy az EP-ben is volt egy kezdeményezés, amely a szélsőségek elutasítására vonatkozott, s azt sem írta alá a Fidesz képviselőcsoportja.

Rámutatott arra is, hogy a válság során Magyarország azért kapott gyorsan segítséget, mert uniós tagország. A volt külügyminiszter szerint az Európai Unió nagyon gyorsan hajlandó volt újratárgyalni Magyarországgal a kohéziós támogatásokat. Részben ezekből lehet magasabb előlegeket fizetni, vagy munkahelyeket megőrző és azokat létrehozó támogatásokat adni.

Az EP-ben a következő költségvetési időszak vitájában biztosítani kell, hogy a támogatandó közös politikába olyan célok kerüljenek be, amelyek Magyarország számára is fontosak. Ezek között említette az agrár- és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi támogatásokat, az energiaszolidaritási és a kutatás-fejlesztési kérdéseket.

Göncz Kinga hangsúlyozta: a kampány időszakában nyilvánvalóan pártok vetélkednek egymással, ám attól kezdve, hogy "kikerülünk az Európai Parlamentbe, (...) magyar érdekeket kell képviselnünk, természetesen európai kontextusban". Mint mondta: tett egy javaslatot arra, hogy mi legyen az a nemzeti minimum, amelyben minden párt egyetért, de még nem kapott erre "tételes választ".