A nácik miatt nem mélyül az EU és Izrael viszonya?
Nem könnyű izraelinek lenni. A Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként emlegetik, azonban az emberi jogokkal olyan problémák vannak, amilyenek talán még Fehéroroszországban sincsenek. Most az EU-t osztja meg a Palesztinához fűződő viszony.
2009. június 1. hétfő 17:59 - HírExtra
Az EU és a Wehrmacht
A jelenlegi helyzet ugyanis úgy fest, hogy az Európai Unió akkor tudna egységesen kiállni az Izraellel való kapcsolatok továbbfejlesztése mellett, ha a zsidó állam könnyebben engedne segélyszállítmányokat Gázába, valamint fogékonyabb lenne a két állam (Izrael és Palesztina) területi kérdéseinek rendezését illetően. Az Unió tagállamai tavaly júniusban, közel egy éve kezdték szorgalmazni az Európai Bizottságnál az EU-Izrael kapcsolatok mélyítésére kidolgozandó akciótervet, például gazdasági, közlekedési és oktatási területen. Ebből – írja az EUobserver – a gázai invázió után hátráltak ki, amit csak erősített
Benita Ferrero-Waldner, a Bizottság
Izrael-kritikus külügyi biztosa.
Valószínűleg legnagyobb hangsúlyt ezek a kérdések fognak kapni június 15-én, amikor Brüsszelbe érkezik Izrael szélsőjobboldali külügyminisztere, Avigdor Lieberman. Mindenesetre az látszik valószínűbbnek, hogy Liebermannak udvarias elutasításban lesz majd része.
Egy hét oldalas vázlat kering az Unió berkein belül, amelyben a „szerző”, a cseh elnökség nem említi a kapcoslatok fejlesztését, azonban megemlíti a politikai problémákat. A dokumentumot azoknak is szánják, akik támogatják, s azoknak is, akik ellenzik a további közeledést – mondta egy uniós diplomata.
A helyzetet úgy lehetne legjobban leírni, hogy „leállítjuk a közeledést, de nem mondjuk, hogy leállítjuk a közeledést”. Mindebben valószínűleg egyet fog érteni a cseh elnökséggel Belgium, Svédország és Portugália is, akik következetesen elutasítják a mélyülő EU-Izrael kapcsolatokat.
Az idő pedig megy. Uniós források szerint már akkor sem lenne lehetőség egy új, mindenki által elfogadott dokumentum kidolgozására, ha a Bizottság hirtelen előrukkolna eggyel. Három hét erre túl kevés.
Mindeközben a viták már személyeskedésektől sem mentesek, érkezett is a jól ismert náci-kártya. Ferrero-Waldner munkássága Kurt Waldheim néhai osztrák elnök munkásságához hasonlít, akinek megítélését jelentősen rontotta, hogy annak idején a Wehrmacht tisztje volt – mondta egy Izrael-párti ország diplomatája az EUobservernek. A biztos irodája válaszában elmondta: annyi a közös Waldheim és Ferrero-Waldner között, hogy mindketten a jobboldali osztrák pártban, az OVP-ben politizáltak.
Az EU és az emberi jogok
Az
Európai Unió szellemiségének egyik alapja az emberi jogok kérdése, azonban – mint az most is látszik – igen ritka esetekben lehet csak egységes fellépésre számítani. Ez volt jellemző akkor, amikor Pozsonyban a szélsőjobboldali SNS kormányzati pozícióba került, s ez az „óvatosság” tapasztalható most, amikor Erdélyben magyar tisztségviselőket cserélnek le kormánypárti románokra. Egyesek szerint utóbbinak az is az oka, hogy a Bizottság nem szeretne beleszólni Románia „belügyeibe”, legalábbis addig nem, amíg nem zajlik le az EP-választás.
Az európai integráció elmélyítése (mint az EU belügyeit, mind külkapcsolatait illetően) ebben a formájában, ilyen körülmények között borzasztóan nehéz lesz.
Forrás: HírExtra/EUobserver