Az ombudsman újragondolná az objektív felelősségvállalást

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Alkotmánybíróság határozata lehetőséget ad a jogalkotónak arra, hogy "a közlekedésbiztonsággal, a megelőzéssel, közlekedési igazgatással kapcsolatos ágazati szabályrendszert átgondolt, világos és hosszú távú koncepció mentén alakítsa át".

Véleménye szerint ide tartozna a közúti közlekedésről szóló 1988-as törvény, a KRESZ, valamint az úgynevezett "zéró tolerancia" elvét tartalmazó rendelet is.

Szabó Máté üdvözölte az objektív felelősséget szabályozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos múlt heti alkotmánybírósági döntést, és a határozatban visszaigazolva látja azokat az alkotmányos aggályokat, amelyeket hivatalból indított vizsgálata tárt fel és más indítványozók - köztük szakmai szervezetek és ítélkező bírák is - jeleztek.

Az Alkotmánybíróság döntése az ombudsman szerint elsősorban arra mutat rá, hogy nem a büntetés kiterjesztése, szigorúsága, mértéke, a közigazgatási jogi eszközök használata aggályos, hanem a hatályos szabályozásban meglévő kiszámíthatatlanság, mint például a szabálysértési eljárás és közigazgatási eljárás nem kellően szabályozott kapcsolata.

Az országgyűlési biztos emlékeztetett arra: "nem tekinthető alkotmányosnak az Alkotmánybíróság szerint az, amikor a jogalkalmazói kényelem szülte egyszerűsítés - például a tényállás felderítésének hiánya, a mentesülés szűk köre -, illetve a balesetek megelőzése helyett önmagában a büntetés mint az állami "pénzbegyűjtés" eszköze válik a szabályozás elsődleges céljává".

Felidézte: alapvető tétel a büntetőjogban, hogy a büntetésnek a szabályszegés elkövetőjét, azaz a gépjármű tényleges vezetőjét kell sújtania.

"Az alkotmánybírósági határozat indokolásából kitűnik, hogy a gépjármű üzemben tartójának, tulajdonosának mögöttes felelősségen alapuló megbüntetése csak kivételes esetben lehet alkotmányos, de ez a lehetőség szűkre szabott, és szigorú eljárási garanciák mellett kerülhet rá sor" - tette hozzá.

Megjegyezte: nem az ombudsman feladata, hogy vizsgálja az objektív felelősség általános, szakmai-jogpolitikai koncepciójának célszerűségét, a közlekedési büntetőpolitika irányait. A hatásköre minden esetben arra terjed ki, hogy a konkrét szabályozás és gyakorlat hordoz-e magában alkotmányos visszásságot, okoz-e alapjogsérelmet.

Az Alkotmánybíróság múlt kedden két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találta a közúti gépjárművet üzemben tartók "objektív felelősségét" szabályozó törvényt. A testület szerint alkotmányellenes, hogy a törvény értelmében akkor is az üzemben tartó köteles bírságot fizetni, ha ismert, ki használta a gépjárművet, de a bírságot tőle behaj­tani nem lehet. Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival.

Az alkotmányellenes rendelkezéseket a testület a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.