A politológusok elégedettek Bajnaival

Az elmúlt ötven napban több dolog történt, mint az azt megelőző egy évben. A kisebbségi kormányhoz, a helybenjáráshoz képest elindult valamilyen változás, elindult egy nagyon óvatos gazdasági konszolidáció - hangsúlyozta Kiszelly Zoltán.

A nagy ellátórendszerek reformjához a kormány nem kapott felhatalmazást, és így nem is vág bele ebbe. Így érdemi reformok nem történnek, de a válságkezelés zajlik. A Bajnai-kormány legnagyobb vívmánya a "kevesebb kommunikáció, több kormányzás" elve - tette hozzá.

A nemzetközi pénzpiac bizalma helyreállt Magyarországgal szemben - értékelte a kormány munkáját a politológus.

Juhász Attila szerint a gazdasági és külföldi szereplőkben pozitív kép alakult ki a Bajnai-kormányról. Belföldön azonban nincs lényeges eltérés a mostani és az előző kabinet megítélésében. Ráadásul pártpolitikai szempontból sem sikeres az elmúlt időszak, hiszen tovább csökkent az MSZP támogatottsága - fűzte hozzá.

A tárcák eddigi munkáját értékelve Juhász Attila a minőségét tekintve a külügyminisztériumot, az elvégzett munka mennyiségét tekintve pedig a pénzügyminisztériumot emelte ki.

"Balázs Péter vezetésével évek óta először látszik meg az, hogy van külügyminisztere az országnak" - mondta a politológus.

A szakértő a pénzügyi kérdésekkel kapcsolatban kiemelte: politikailag rengeteg kárt okoz a kormánynak a vagyonadó kérdése. Ahogy korábban az egészségügyi reformot a vizitdíjjal azonosították, addig az adórendszer átalakítását a vagyonadóval. Így ebben a kérdésben nem látszik különbség az előző időszakhoz képest - fűzte hozzá.

Kiszelly Zoltán szerint azok a tárcák tudnak a jelenlegi helyzetben jól szerepelni, amelyek közvetlenül érintettek a válságkezelésben. Így a pénzügyminisztérium, a szociális minisztérium és a külügyminisztérium. A Külügyminisztériumban a legszembetűnőbb a változás: "ahhoz képest, hogy nem volt külpolitikánk, most Balázs Péter többször szólal meg, és elkezd politizálni". Emellett "tartja a formáját' a földművelésügyi miniszter - mondta a szakember.

Kiszelly Zoltán kiemelte: az elmúlt időszakban az Országgyűlés válságmenedzselő parlamentté alakult. "Nem érnek rá úgymond szakmai törvényekkel foglalkozni", így csak válságkezelő vagy konszenzusos javaslatok kerülnek a parlament elé.

Ebben a helyzetben a Fidesz azt szeretné, hogy az MSZP "végezze el a piszkos munkát" a megszorítások elfogadásával, a szocialisták pedig csak a legszükségesebb válságkezelő törvényeket fogadja el. Az SZDSZ pedig emblematikus liberális témákat szeretne keresztülvinni az Országgyűlésen - mondta a politológus.

Az is jól látszik, hogy most a kormánynak van pártja, és nem fordítva - fűzte hozzá.
Juhász Attila is arról beszélt, hogy meglehetősen problémamentesen sikerült a Bajnai-kormánynak elfogadtatnia azokat az intézkedéseket, amelyek negatívan érinthetik a szocialista pártot, az MSZP pedig fegyelmezetten megszavazta ezeket.

A politológus szerint mennyiségileg lehet, hogy kevesebb a törvényjavaslatok száma jelenleg, ugyanakkor jelentős változtatásokat fogadtak el az elmúlt időszakban.

Juhász Attila kiemelte, hogy az értékelés az EP-választás előtti elszámolásnak tekinthető, de valószínűleg a voksolástól függetlenül is sor került volna erre, hiszen a kormánynak érdeke, hogy már az elvégzett munkáról beszéljen, ne a tervezett döntésekről.

Kiszelly Zoltán is úgy vélte, hogy Bajnai Gordon azért nem száz, hanem ötven nap után értékel, mert neki és az őt támogató pártoknak is be kell mutatni, hogy érdemes volt váltani. Emellett fel kell mutatni a válságkezelés eredményét a belpolitikában és a külföld felé is. A kormányfőnek folyamatosan bizonyítania kell, hiszen a belé fektetett bizalom rendkívül törékeny - fűzte hozzá.

Ráadásul Bajnai Gordon "magára akarja húzni" az MSZP és az SZDSZ mélyrepülését: azt akarja mutatni, hogy a népszerűtlen megszorító intézkedéseket nem a két párt, hanem a kormány hozta meg. Épp ezért az értékelés az EP-választásnak szól már - emelte ki Kiszelly Zoltán.