Új könyvet írt Csernus Imre. A női lélek rejtelmei után ezúttal – meglepő módon - a férfiakat vette elő országunk legismertebb és legagresszívabb pszichodokija. A férfi című, csütörtökön megjelenő kötetében kivesézi a férfiak minden gondolatát, "Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival".

A részleteket azonban mondja el ő maga, Csernus ugyanis bevállalta az interjút a HírExtrával. S még csak azt sem kérdezte meg tőlünk, hogy ma éppen a cipőnk vagy az ingünk vagyunk.

Amikor annak idején A nőt írta, már tudta, hogy előbb-utóbb következik A férfi is?

Nem. Az elején még nem. Amikor A nő című könyvet írtam, a felénél vettem észre, hogy a női viselkedésből adódóan a könyv elkezdett többről szólni. Akkoriban gondolkodtam azon, hogy a hölgyek problémái nagyon szorosan összefüggenek a férfiak viselkedésével. Már akkor is gondolkodtam azon, hogy írjak-e hozzá egy a férfiakra vonatkozó részt is, ugyanis már akkor sem csak a nőkről szólt az egész.

Hát persze, hiszen Karinthy óta tudjuk, hogy mindketten mást akarnak, a nő a férfit, a férfi meg ugyebár a nőt.

Igen, ha azt mondjuk, hogy a párkapcsolatok területén komoly gondok vannak, nem szabad elfelejtenünk, hogy ebbe mindkét nem beletartozik. Érdekes módon azonban A nő után több férfi került a látókörömbe, egyre többen kerestek meg gondjaikkal, bajaikkal.

Meglepően sok férfi olvasta A nőt…

Emlékszem egy esetre, amikor nem sokkal az akkori könyv megjelenése után bementem egy réteseshez, mert megkívántam egy meggyest. Mellettem állt egy pasi. Megszólíthatom? – kérdezte, én pedig arra gondoltam, hogy na, megint egy ember, aki rám akar akaszkodni. A pasi azonban csak két mondatot mondott. Az egyik az volt, hogy holnap lesz a válópere. A másik pedig, hogy ha A nő című könyv a házassága elején került volna a kezébe, akkor holnap nem menne válni…

Most már az exfeleségnek is ajánlhatnánk a legújabb kiadványát, A férfi címmel. Hátha…

Mindenesetre ezek hatására elkezdett érdekelni, hogy milyen is a férfi, és mitől szűnik meg egy pasiban a bátorság. Célzottan elkezdtem gondolkodni azon, hogy mit is jelent a szó: férfi. Illetve arra is kíváncsi voltam, hogy ha egy nagyon egyszerű kérdést felteszek egy széles populációnak – tizenöttől ötvenhét éves korig –, mit válaszolnak, ők miért érzik magukat férfinak. Rövid írásaikat – egy A4-es oldalt kértem mindenkitől – cenzúrázatlanul beleszerkesztettem a könyvbe. Nagyon érdekes és tanulságos vélemények jöttek elő.

Vállalták a nevüket?

Igen, s ez nekem egy külön elismerés. Mindegyikük vállalta a nevét és az arcát is. Azt kérdeztem tőlük, hogy mivel foglalkoznak, illetve hogy van-e párkapcsolatuk.

Miben válhat ez az új könyv az átlagos férfi, és az átlagos női olvasók hasznára?

Például tudatosul bennük, hogy – ezt egyébként nagyon sok ember nem tudja – egy párkapcsolatot nem kialakítani, hanem megtartani a nehéz. Minden ember – nő és férfi is – szeretné, hogy megkapja a tiszteletet, a figyelmet, de hogy tudnánk tiszteletet kapni, ha saját magamra sem tudok felnézni?

Mire kaphatnak még választ a könyvből a megtévedt férfiak és nők?

Például arra, hogy miért van az, hogy a hölgyek, akik az érzelmeik kinyilvánításában nagyon jól kommunikálnak, ha egy pasi erre nem képes, akkor arra a nők nem tudnak felnézni. De ezen kívül is egy sor kérdést feszegetek. Mitől hal meg a szerelem? Miért nem engedik el az anyák a fiúgyermekeiket? Hogyan lehet önbizalmat szerezni? Legfőképpen pedig, hogy egy ember miért hagyja, hogy az élete egyes területein a félelme legyőzze őt, s ebből hogyan lehet kimászni? Rengeteg konfliktus- és problémaforrás helyet kapott ebben a könyvben.

A nőket kivesézte, nem úszhatták meg a férfiak sem, de mi az a téma, amiről még azt gondolja, hogy megér egy újabb kötetet? Mit várhatunk Csernus Imrétől?

Meg kell, hogy mondjam, nem tervezek most semmit. A héten kijön ez a könyv, s be kell, hogy valljam: büszke vagyok rá. Irgalmatlan sok munkát fektettem bele, így most nem gondolkodom újabb könyv írásán egy darabig.