Orbán Viktor azt kéri a parlamenti többségtől, hogy ne kormányozzon. Ne védje meg a munkahelyeket, ne csökkentse a munkát terhelő adókat, ne enyhítse a devizahitelesek terheit, ne nyissa meg a családok számára a szociális kríziskezelés forrásait. Ezt azonban az MSZP felelősséggel nem teheti - idézte a politikus a Fidesz elnökének írt válaszlevelét.

Lendvai Ildikó kijelentette: az MSZP továbbra is támogatja a kormány munkáját, a világválság elleni védelem megszervezését, álláspontjuk ez ügyben változatlan. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenzéki párt levelét a pártok közötti közvetlen kapcsolatfelvétel jeleként értékeli, és reméli, hogy ezen túlmenően konzultálni is fognak a válság elleni védelem, a szociális biztonság, a közbiztonság és a demokratikus garanciák kérdéseiről.

A Fidesz elnökségének nyolc konkrét követelésére külön mellékletben reagált a kormánypárt elnöke, aki reméli, hogy ezekről a kérdésekről is részletesen konzultálnak majd.

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy pártja levelet küld az MSZP elnökségének, amelyben világossá teszik: az európai parlamenti (EP) választást úgy értelmezik, hogy az emberek megvonták a bizalmat a szocialista párttól, ilyenkor pedig egy demokráciában ki kell írni az új választást.

A levélben számos követelést is megfogalmaz az ellenzéki párt: a parlamenti választásokig függesszék fel a privatizációs eljárásokat, vonják vissza az ingatlanadó bevezetéséről, az új polgári törvénykönyvről (Ptk.) és a közigazgatás átszervezéséről szóló javaslatot, a külföldről felvett hitelekből ne támogassanak bankokat, állítsanak le minden átszervezést az oktatási rendszerben, vessenek véget "a bukott pártpolitikusok állami intézményekbe történő ejtőernyőztetésének", és állítsák le a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi cégének alapítási folyamatát.

Az MSZP elnöke szerint a Fidesz hallgatólagosan elkerülhetetlennek tartja a kényszerű takarékosságot. A politikus ezt azzal magyarázta, hogy követeléseik között nem szerepel semmi, ami szociálpolitikára, a szociális kiadások növelésére vonatkozik.

A Lendvai Ildikó leveléhez csatolt melléklet szerint az MSZP nem herdálja el a közvagyont, nem privatizálja a vízvagyont. Utal arra, hogy a privatizáció jó része már lezajlott, többek között a Fidesz kormányzása idején.

A vagyonadóval kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom csupán öt százalékának jelent többletterhet, ugyanakkor a személyi jövedelemadó csökkentésének egyik forrását képezi. A Nemzetközi Valutaalap és az EU által biztosított hitelkeret nem a bankok támogatását, hanem rajtuk keresztül és attól függetlenül is a vállalkozások megerősítését, a devizahitelesek védelmét szolgálja.

A Ptk. és a közigazgatási átszervezés kapcsán is várják a szocialisták a Fidesz javaslatait. A dokumentum szerint az MSZP nem kívánja felforgatni az oktatási rendszert, jelenleg is folyik a nagy szakmai támogatást élvező Új tudás program megvalósítása.
"Az állami intézményeket szakemberek és nem bukott pártpolitikusok vezetik. Bizonyára ezt a gyakorlatot követte az Orbán-kormány is" - olvasható a mellékletben.

A dokumentum szerint a Déli Áramlat gázvezetékre azért van szükség, hogy az ellátás biztonsága érdekében Magyarország több útvonalon jusson földgázhoz.

A szocialista képviselő azt mondta, bízik abban, hogy a Fidesznek is érdeke az igazságszolgáltatás és az erőszakszervezetek tekintélyének megőrzése és helyreállítása, ezért reméli, hogy semmilyen módon nem gyengítik a magyar rendőrséget, nem támogatnak nem állami erőszakszervezetet, és egyetlen képviselőjük sem nyilvánít rokonszenvet a Magyar Gárda iránt.

Úgy fogalmazott, hogy az MSZP-elnökség örömmel vette Orbán Viktor levelét, amely "jele a normális politikához való visszatérésnek, jele a parlamenti pártok közötti normális kapcsolattartásnak".

Lendvai Ildikó szerint különösen fontos a véleménycsere az EP-választás után, amely mindkét pártnak tanulsággal szolgált. Elmondta: tanulság volt, hogy a magyar emberek kétharmada nem tudott, nem akart egyik párt elképzeléseivel sem azonosulni.
Úgy vélte, az is tanulság az MSZP és a Fidesz számára, hogy a választók több mint 14 százaléka úgy érezte, nem a parlamenti pártok, hanem "a parlamenten kívüli radikális szélsőség ad választ kérdéseire". "Tudjuk, hallottuk, hogy ez a Fideszt is meglepte, és új nehéz kihívások elé állítja" - fűzte hozzá.