Amitől Bajnai is fél

A miniszterelnök e véleményét az MTI azon kérdésére fejtette ki, hogy mi a véleménye Orbán Viktor szerdai kijelentéséről, amely szerint vitatható, hogy a gazdasági gondokkal küszködő Magyarországnak miért kell 3,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány az idén, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, miközben az EU a 27-ek idei deficitjének átlagát 6 százalékra, a jövő évit 7,3 százalékra jelezte előre.

Bajnai Gordon válaszában kiemelte: az Európai Unió és az IMF képviselői a közelmúltban Magyarországgal újratárgyalták az ország makrogazdasági pályáját, és jóvá hagyták azt, hogy az államháztartás ez évi GDP-arányos hiányára vonatkozó kormányelőrejelzést a korábbi 2,9 százalékról 3,9 százalékra módosítsa a kormány. Ha ennél lényegesen nagyobb hiányt javasolna Magyarország, ez nem lenne elfogadható sem azt IMF-nek, sem az EU-nak, sem a nemzetközi befektetőknek, akik Magyarországot finanszírozzák.

"Magyarországnak büszkének kell lenni arra, hogy ezek az intézmények bizalommal élnek az ország iránt" - mondta a miniszterelnök, kiemelve: akik Magyarországot finanszírozzák, azt nézik, hogy az ország rajta tud-e maradni azon az úton, amelyen elindult, vagyis a bizalomerősítés a kiszámíthatóság útján, vagy pedig Magyarország nem tud ellenállni újra és újra annak, hogy visszatérjen a felelőtlen ígérgetés útjára.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy ugyan a mindenkori kormány felelőssége a költségvetés, az azonban, hogy Magyarország iránt erősödjék a bizalom, sokkal szélesebb felelősséget jelent. "Akik kormányon vannak vagy kormányozni készülnek, azoknak is felelősen kell nyilatkozni, úgy kell nyilatkozni, hogy az erősítse a forint árfolyamát, stabilizálja a Magyarországgal kapcsolatos várakozásokat, csökkentse a Magyarországgal szemben megmutatkozó kockázatokat" - mutatott rá Bajnai Gordon.

A tájékoztatón jelen lévő Danuta Hübner uniós biztos úgy érvelt: "az Európai Bizottság részéről örülünk annak, hogy Magyarország jelenleg olyan gazdaságpolitikát folytat, amely egyrészt igyekszik helyreállítani az államháztartás egészséges állapotát, másrészről az uniós források intenzívebb felhasználásával ösztönzi a növekedést, részben a kis- és középvállalkozások fejlesztésének segítésével".