Faragó Péter polgármester a rendezvénysorozat kapcsán az MTI-nek elmondta: céljuk a jubileumi évforduló méltó megünneplése, valamint a hagyományteremtés, a lokálpatriotizmus kialakulása és erősítése, illetve a helyi értékek bemutatása a kulturális esélyteremtés lehetőségével és a színvonalas szórakozási lehetőség biztosításával.

A program június 23-án kezdődik a városi könyvtárban, ahol Pécsi Sándor, a színészkirály címmel Gyarmati Béla, a Miskolci Nemzeti Színház nyugalmazott igazgatója tart előadást, este pedig a Borsodi Művészeti Fesztivál részeként ír és amerikai country zenét hallgathatnak a Blackriders koncerten. Június 28-ig színes a paletta: lesz helytörténeti vetélkedő, megnyílik Mezey István festő- és grafikusművész kiállítása, lesz képeslap és városfotó tárlat, koncertek, ökumenikus istentisztelet, valamint ünnepi testületi ülés, Barczy Pál tiszteletére emléktábla avatás, gasztronómiai fesztivál, kirakodó vásár és program-kavalkád.

A rendezvénysorozatot június 28-án vasárnap tűzijáték zárja. Minden program díjtalan.

Sajószentpéter 14 ezer lakosú város a Sajó-völgyben Miskolc és Kazincbarcika között a Bükk-hegység észak-keleti lábainál terül el. "Szentpéter" Árpád-kori település. Középkori neve: villa Sancti Petri mutatja, hogy elnevezését Szent Péter tiszteletére emelt templomáról, egyházáról kapta. A település nevét először 1281-ben említik Zenthpeter néven a források.

Szentpéter királyi birtok volt, a XIV. század végétől csaknem egy évszázadon át a megyei közgyűlések és törvényszékek helyszíne. A település hamar városi rangra emelkedett, ebben közrejátszott a település kedvező természeti adottsága, korai egyházalapítása, valamint az, hogy már 1446-ban országos vásártartási jogot kapott. A huszita harcok alatt súlyos csapások érték várost. A gyakori támadások és az azzal járó tűzvészek szinte a földdel egyenlővé tették az egész települést. Az elnéptelenedés elkerülése végett Mátyás király engedélyt adott Pálóczy Lászlónak az elpusztult város és környéke benépesítésére. Ettől az időtől kezdik Sayo Zenth Peter, azaz Sajószentpéter néven emlegetni az újjáépült várost.

A XVI. századtól a település meglehetősen nagy életről tesz tanúbizonyságot. Még Szepes, Sáros vármegyék, Lőcse, Bártfa, Eperjes városok is itt tartották gyűléseiket. Jónevű református iskolája volt, ahonnét többen a württenbergi egyetemen folytatták tanulmányaikat. A település életében az ipar a XX. század elejétől egyre meghatározóbbá vált: a szénbányászaté s az üveggyártásé volt a főszerep. A bánya hosszú évtizedekig, az üveggyár pedig több mint száz évig volt meghatározója a város életének, míg nem a bányák az 1980-as években sorra bezártak, az üveggyár pedig 1999-ben.

A település nevezetességei közül említést érdemel a gótikus stílusban épült református templom, a katolikus templom, a város költő szülöttének, Lévay Józsefnek szülőháza, a Gedeon-kúria.

Sajószentpéter több híres személyiség szülőhelye is: itt született például a költő Lévay József, Pécsi Sándor színművész, Feledy Gyula, Barczy Pál, Mezei István, Demeter István képzőművészek, de a híres betyár, Angyal Bandi is.