A szakma képviselői (a kiadók és a szerkesztők) ezidáig azt hangoztatták, hogy ez szükségszerű és visszafordíthatatlan tendencia. Most azonban előállt egy ember, aki tényekkel támasztja alá a következő állítását: nemhogy csökkent, hanem éppenséggel nőtt az eladott újságok száma.

Most akkor mi az igazság?

„A lapok példányszáma a globális válság ellenére is 1,3 százalékkal nőtt a világon” – ezzel a meglepő állítással állt elő nemrég a Lapkiadók Világszövetségének (World Association of Newspapers) elnöke egy konferencián.

Gavin O'Reilly már eddig is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy több fórumon is hangoztatta: a nyomtatott sajtó jövője nincs veszélyben, mert az internet nem fenyegeti, hanem kiegészíti azt.

O’Reilly legújabb beszédében még ezen kívül még több – elsőre igen furcsának tűnő – tényt is megosztott a konferencia hallgatóságával, hogy bebizonyítsa állítását. Az érvelése előtt azonban még alaposan lehordta a szakmát: „az, hogy az ágazatunk megválaszolatlanul hagyta ezeket a világvége-hangulatú jelentéseket, számomra a lapkiadás történetének legsúlyosabb szándékos öncsonkításának esete. És mindez tovább folytatódik, amikor a riporterek elfelejtenek túllépni saját retorikájukon és egyszerűen csak csatlakoznak a kórushoz, hogy a jövő az online, online, online és minden más lehetőség szinte kizárt. Ez pedig hiba. Ez egy igen bonyolult dolognak a túlzott mértékű leegyszerűsítése.”

O’Reilly szerint ez a leegyszerűsítés nem állja meg a helyét, mert „a tény nemes egyszerűséggel az, hogy globális viszonylatban a nyomtatott sajtó olvasótábora tovább növekszik. Erre persze mondhatják, hogy ez a növekedés a fejlődő piacokon jelenik meg és így elfedi a fejlett piacokon tapasztalható folyamatos visszaesést. És ez részben igaz is, de ennél bonyolultabb a történet, mert a lapkiadók ezeken a piacokon a digitális technológiák adta lehetőségekkel is élnek az olvasótáboruk növelése érdekében.

Igaz ugyan, hogy vannak olyan régiók, ahol a példányszám nem növekszik éppen ugrásszerűen, de az újságokkal, mint globális tömegkommunikációs eszközzel továbbra is számolni kell, mert globális szinten a Föld népességének átlagosan több mint egyharmadához eljutnak. Olyan iparág vagyunk, mely hihetetlen embertömegekhez jut el és hatalmas bevételeket termel.”

Az elnök szerint a világon összességében 1,9 milliárd ember (tehát a népesség egyharmada) olvas fizetős (!) napilapot.

O’Reilly szerint az újságok 40 százalékkal több felnőtthez jutnak el, mint az internet, ez pedig azt bizonyítja, hogy még hosszú ideig szükség lesz a nyomtatott sajtóra. (Ezt még egy humoros példával is megtoldotta: „több olyan felnőtt van, aki minden nap olvas újságot, mint ahány évente eszik egy Big Mac szendvicset”).

O’Reilly elárulta, hogy ezek az adatok a júliusban megjelenő A világsajtó trendjei (World Press Trends) című jelentésükben részletesen is le vannak vezetve. Ez a jelentés az elmúlt öt év tendenciáit vizsgálja és megállapítja, hogy az újságok példányszáma ez idő alatt összességében 8,8 százalékkal (az ingyenes lapokkal együtt 13 százalékkal) nőtt. Ez a növekedés azonban nem mindenhol volt egyenletes: Afrikában, Dél-Amerikában és Ázsiában növekedett, míg Észak-Amerikában, Ausztráliában és Európában erőteljesen csökkent az eladott lapok mennyisége.

Az eladott példányszám mellett lényegesebbek azoban a hirdetési bevételek. A jelentés szerint csak a 2008-as évben 5 százalékkal csökkentek, viszont még mindig jelentős a nyomtatott sajtó részesedése az összes hirdetési bevételből. Ezért - bár tetten érhető a csökkenés - még mindig stabilnak mondható a hirdetési piac. Ez pedig egyelőre garantálja a lapok fennmaradását.

A magyar helyzet

Sokak szerint a mai magyar sajtó struktúrája hamarosan át fog alakulni, mind tartalmilag, mind mennyiségileg. A politikai és a szakmai diskurzusokban is gyakran megjelenik a magyarországi sajtó, illetve a sajtószabadság mibenléte. Mindezek közvetlenül is hatnak egyrészt a különböző lapokban hirdetőkre, másrészt az eladott példányszámokra is.

A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) negyedévenként teszi közzá a magyar nyomtatott sajtó éppen aktuális eladott példányszám adatait.
A legfrissebb adatok szerint majd' mindegyik sajtótermék példányszáma csökkent. A legolvasottabb politikai napilapok mindegyike jelentős csökkenést volt kénytelen elkönyvelni, de a bulvárlapok még tartják a pozícióikat (sőt, az egyik országos bulvárlap még éppenséggel növelte is eladásait).

A hirdetési bevételek is csökkenésnek indultak, szinte mindegyik kiadó legalább 20-30 százalékos esést volt kénytelen elszenvedni.

Az online média is elkönyvelt kisebb veszteségeket, azonban sem az elektronikus, sem a nyomtatott sajtó sem kényszerült még drasztikus intézkedésekre.

Ezek szerint tehát Magyarországra is állnak O'Reilly és a jelentés megállapításai. Korai még kongatni a vészharangot.