Dupla csata a főbíróválasztás?
A Fidesznek nem lehetett érdeke a hétfői főbíróválasztás sikere - vélekedik az MTI által megkérdezett két politológus; a parlamenti viaskodás mellett mindketten egy, a köztársasági elnök és a pártok közötti csatát is látnak az események mögött.
2009. június 16. kedd 20:10 - HírExtra
Korábban a kormányoldal érdeke lehetett, hogy ne töltsék be a főbírói posztot, most talán inkább a Fideszé - mondta az MTI-nek Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a szocialisták hozzájuk közel álló embert akartak pozícióba hozni, míg a Fidesz az első körös államfőválasztáshoz elegendő kétharmados parlamenti többség reményében odázhatja a döntést, mivel egy "kezelhetőbb" elnök számukra megfelelőbb személyi javaslatokat tehet.
"Működik a demokrácia, de konfliktusos" - minősítette a helyzetet a politológus, aki utalt arra is: a ma is üresen álló posztok - így az Állami Számvevőszék alelnöki tisztsége - betöltetlenül hagyása nem csupán a választott vezető nélkül lévő intézmények helyzetét nehezítheti, de el is bizonytalaníthatja működésüket.
Kiszelly Zoltán utalt arra: a pártok viaskodása mellett zajlik egy "főcsata" is a törvényhozás és Sólyom László köztársasági elnök között. Ennek az a lényege szerinte, hogy az államfő "megpróbálja visszaszorítani a parlamenti pártok befolyását az egyes alrendszerekből". A pártok ezt azért nem akarják, mert ha valamely esetben sikerrel jár, akkor ugyanez megtörténhet más esetekben is - mondta.
Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazás titkossága miatt csak találgatni lehet, ki miként szavazott, így elsősorban azt vizsgálhatja, kinek lehet az érdeke a mostani sikertelenség.
"Mivel Baka András mandátuma 2015-ig szólt volna, a következő kormányzati ciklusban végig birtokolhatta volna a posztot, ezért a Fidesznek nem volt elemi érdeke a tavaly általa támogatott Baka megválasztása" - vélekedett az elemző, aki szerint a választások után az esetleg kétharmados Fidesz-többség "egy számára elfogadhatóbb főbírót is választhat".
A szocialistáknak - "kisebbik rosszként" - csak abban az esetben volt érdekük Baka András támogatása, ha vele kompromisszumot tudott kötni, például helyettesének személyében vagy a bírák kinevezéséről döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetéséről.
"Ugyanakkor könnyen meglehet, hogy nem pártérdek, hanem pártokon átívelő volt Baka elutasítása, mivel az MSZP-ben neheztelnek az őt jelölő államfőre, a polgári oldalon pedig a főbírójelöltnek a sortűzperekben kifejtett elnéző álláspontját vitatják" - tette hozzá.
A főbíróválasztás negyedik fiaskójának nagy veszteseként a köztársasági elnököt említette a politológus, mivel az államfő jelöltállítási gyakorlata ezúttal nemcsak kudarchoz vezetett, de egyenesen ellentétes hatást váltott ki. Sólyom László eredetileg azt akarta, hogy a pártok a háttéralkuk helyett a nyilvánosság előtt mondjanak szakmai véleményt a jelöltekről, most pedig, kihasználva a titkosságot, még abban sem értenek egyet, hogy ki miként szavazott - mondta Szomszéd Orsolya.
Forrás: MTI