Mi lesz az állami kezességvállalással?
Nem fogadta el az Országgyűlés költségvetési bizottsága az Advertumnak ígért állami kezességvállalást firtató interpellációra adott kiegészítő államtitkári választ sem, kedden, 13 igen, 15 nem és 1 tartózkodás mellett.
2009. június 16. kedd 17:50 - HírExtra
A téma azt követően került a bizottság elé, hogy Bánki Erik (Fidesz) 2008 októberi interpellációjára Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár akkori válaszát a parlament leszavazta.
A Magyar Közlönyben tavaly május 23-án jelent meg, hogy a kormány kezességvállalása mellett 5,2 milliárd forint hitelhez juthat az Advertum Kft., amely saját meghatározása szerint Magyarország legnagyobb nem budapesti médiacége. A cég az összegből tervezte törleszteni a Profi Liga Kft. 3,1 milliárdos adósságát, 2,1 milliárdot pedig országos médiarendszer kiépítésére kívánt befektetni.
A keddi ülésen Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára emlékeztetett rá, hogy a kezességvállalást lehetővé tevő kormányhatározatot a kabinet azóta hatályon kívül helyezte, így kezességvállalás nem történt.
Mádi László (Fidesz) a kezességvállalás visszavonásának következményeit firtatta.
Kóka János (SZDSZ) amellett, hogy ki és miért választotta az Advertumot, arra volt kíváncsi, hogy a 3,1 milliárdos hitel mögé biztosított kezességvállalás mellett felajánlott, további 2,1 milliárd forint kezességvállalással a kormány valóban - bújtatottan - egy médiahálózatot kívánt-e kiépíteni.
Keller László (MSZP) pedig - akinek interpellációra adott válaszát 2008-ban nem fogadta el az Országgyűlés - örömmel nyugtázta, hogy az ügy lezárulhat, de a felelősséget illetően az ügy indulásáig, 2001-ig nyúlt vissza. Úgy vélte: itt az idő, hogy kiderüljön, miért született az eredeti kormányhatározat 2001-ben, ami miatt 3,1 milliárd forint veszteség érte a költségvetést. Úgy vélte, hogy a 3,1 milliárd forintot sem arra használták fel, amire a kormány akkor szánta, és ehhez "asszisztált Varga Mihály akkori pénzügyminiszterként is".
"Kísérletet tettünk arra, hogy rendezzük a kérdést, a szándék jó volt, de a tartalom nem, ezért az helyes, hogy hatályon kívül helyezték a garanciavállalást" - mondta Keller László.
Forrás: MTI