A teheráni legfelsőbb bíróság a napokban hozott ítéletet arról, hogy Bahraminavának joga van a bosszúra, amelyet az iráni iszlám törvények lehetővé tesznek, mégpedig annak az elvnek az alapján, amely kimondja: hasonlót a hasonlóért, ebben az esetben "szemet szemért".

Lehetséges, hogy Iránt annak idején kevéssé rázták meg a történtek, Németországot most viszont annál inkább, amikor az áldozat vállalta a szereplést az RTL televízió egyik csatornáján.

Milliók láthatták a megvakított, szinte a felismerhetetlenségig elcsúfított arcú Bahraminavát, akinek 2004 szeptember 2-án mindenestől megváltozott az élete. Addig feltűnő szépségű, életvidám nőnek ismerték, aki mérnökként dolgozott Teheránban; hobbija a fényképezés és a kirándulás volt.

Azon a napon épp a mecsetbe igyekezett egy parkon át, amikor lépéseket hallott a háta mögött, és a nevén szólították. Megfordult, mire vastag kénsavsugár zúdult az arcára.

A sav mélyen a bőrébe hatolt, és kimarta mindkét szemét. Arca a felismerhetetlenségig eltorzult, nyakát, mellét és egész felső testét súlyos égési sebek borították. Azóta 18 operáción van túl, arcán számos plasztikai műtéttel igyekeztek "javítani", de szeme világát végleg elvesztette.

A bűncselekményt az a férfi - bizonyos Medzsid Movahedi - követte el, aki annak idején vele együtt végezte egyetemi tanulmányait. A fejébe vette, hogy feleségül veszi a lányt, aki azonban kikosarazta. Erre a férfi többször megfenyegette, majd kitervelte szörnyű tettét - azzal az indítékkal, hogy ha ő nem kaphatja meg, akkor más se.

Ameneh Bahraminava a televízióban nem titkolta, hogy borzalmas szenvedései során csak a bosszúra gondolt. Arra, hogy megvakítja azt az embert, aki lerombolta és megnyomorította az életét. Ám tudta, hogy az iráni társadalomban - ahol a nők amúgy is alárendelt szerepet játszanak - nehézségekbe ütközne szándékának valóra váltása; ezért "engedélyért" bírósághoz fordult. És a legfelsőbb bíróság neki adott igazat.

Az áldozat, aki jelenleg Barcelonában él, elmondta az RTL-nek, hogy a bíróság első fokon még úgy határozott, csak egyik szemére vakíthatja meg Movahedit. Egy nő Iránban ugyanis csak fele annyit ér, mint egy férfi - magyarázta Bahraminava.

Mivel azonban a merénylet következtében egész felső testén, sőt lábain is maradandó sérüléseket szenvedett, a bíróság másodfokon úgy ítélkezett, hogy rendkívüli esetről van szó, és ezért a tettes mindkét szemére megvakítható. Ez esetben a merénylő is épp olyan vak lesz, mint áldozata - hangzott a jogerős ítélet. A testület szeptemberig hagyott időt a végrehajtásra.

Bahraminava nem beszélt arról, hogyan fogja valóra váltani a tervét, hiszen arra maga biztosan nem képes. Azt azonban hangsúlyozta, hogy nem a bosszú, hanem az elrettentés vezérli. "Azt akarom, hogy mindenki tudja: egyetlen nővel szemben sem szabad elkövetni ilyen szörnyűséget" - mondta.

Az ítélet végrehajtását mindenesetre kötelességének nevezte. "Annak, aki ezt tette, ugyanúgy szenvednie kell, ahogy nekem" - érvelt.
Ameneh Bahraminava az első iráni nő, aki a vérbosszúval kapcsolatos törvénykezés lehetőségével élt.