Sziliék nemzetközileg tárgyaltak

Az Országgyűlés elnöke az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában elmondta, hogy meghallgatták a spanyol külügyminisztérium illetékes államtitkárának a beszámolóját az előkészületekről, áttekintették a trió elnökségi prioritásait, azok parlamenti támogatásának lehetőségeit, valamint megvitatták az elnökséggel kapcsolatos parlamenti feladatokat.

A házelnökök fontosnak tartották azt a tizenkét prioritást megfogalmazni, amelyet a magyar parlamenti pártok is támogatnak. Így a 2010. január 1-jével kezdődő másféléves időszakban olyan fontos kérdések kerülnek napirendre mint a lisszaboni stratégia folytatásával kapcsolatos célkitűzések meghatározása, a megújított szociális menetrend, az energiapolitika, a gazdasági és pénzügyi rendszer modernizációja, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása, a bel- és igazságügyi együttműködés, a bővítés, a szomszédságpolitika, a mezőgazdaság, a külkapcsolatok, a félidős költségvetési felülvizsgálat, illetve a következő pénzügyi perspektíva előkészítése, valamint - elfogadásának esetén - a lisszaboni szerződéssel kapcsolatos intézményi feladatok.

Szili Katalin beszédében egyfelől kiemelte, hogy a gazdasági és pénzügyi válság fényében valószínűleg a spanyol-belga-magyar uniós elnökségnek lesz a feladata egy hosszú távú jövőkép kialakítása. Fel kell állítani a válság pontos diagnózisát és azonosítani kell hatásait, és ennek ismeretében kell megfogalmazni, hogy milyen legyen a válság utáni Európa. Másfelől hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a három ország sajátosságaiból fakadó kulturális sokszínűségre.

A parlamenti elnökök egybehangzóan fontos kérdésnek értékelték a gazdasági és pénzügyi világválságot, a munkahelyteremtés lehetőségeit és a gazdaság fellendítését, különös tekintettel a 2000-ben elfogadott, tízéves lisszaboni stratégia megújítására. A politikusok megállapodtak abban, hogy folyamatosan egyeztetnek a prioritásokról, s a következő találkozót októberben Budapesten tartják. Egyetértettek abban, hogy az uniós elnökség időszaka különleges lehetőséget és szerepet kínál a választókhoz legközelebb álló parlamenteknek, mert nem országokat, hanem "állampolgárokat kell egymáshoz közelítenünk Európában". Szili Katalin javaslatára tavaly novemberben írtak alá együttműködési nyilatkozatot a három ország parlamenti elnökei.