- Nem is olyan soká - teszi hozzá utódja, Charles Bolden, egykori űrhajós, az űrkutatási központ frissen kinevezett igazgatója, aki szerint már 2020-ban emberek léphetnek a Holdra és előkészíthetik kolóniák kialakítását. Ehhez két dolognak kell teljesülnie: megfagyott vízre kell bukkanniuk és új, leszállásra alkalmas területeket kell találni a Hold felszínén.
Viszont már másodjára sem tudott felszállni az a hordozórakéta, amely az ember útját előkészítő szondákat vitte volna. Az LCROSS és az LRO szondák együtt hivatottak vizet kutatni a Holdon. Az LCROSS két darabban éri el a bolygót, az egyik fél becsapódása nyomán felszálló port vizsgálják majd az LRO-val, mely Hold körüli pályán keringve pásztázza a felszínt, hogy vízre bukkanjon. A becsapódástól azt is remélik: a felszín alatt megfagyott víztömbökre bukkannak és abből mintát nyerhetnek. Ha ez megtörténik, Amerika álma valóra válhat: 2020-ra ugyanis szeretnék élhetővé tenni a bolygót.
A kolóniák létrehozása nem álom, sok alapvető szükséglet megtalálható az égitesten: napenergiával lehetne hűteni és fűteni, jelentős készletek találhatóak a bolygón vasból, alumíniumból és titánból. A kommunikáció pedig műholdak segítségével lenne megoldható.
Farkas Bertalan, aki első magyar űrhajósként 1980-ban jutott fel a világűrbe, azt mondta lapunknak: nem meglepő az űrkolonizáció terve, 25 éve már amerikai egyetemisták házi feladata volt, hogy írjanak tanulmányt arról, hogyan lehetne kiépíteni az életet a Holdon.
– Sokkal hamarabb megvalósul mindez, mint gondolnánk. Gyerekként, Verne regényeket olvasva hihetetlennek tűntek a rakétékról szóló sorok – mondja az űrhajós, aki biztos benne, hogy az életfeltételek megteremtése után benépesül a Hold.
A Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára szerint technikailag már most is kivitelezhető lenne, hogy emberek hosszabb időt eltöltsenek a Holdon, de nem véletlen, hogy ez nem valósult még meg.
– Minden a pénzről szól – mondja Mizser Attila, aki szerint nem éri meg, hogy egyes országok hatalmas pénzeket öljenek a Hold-programba.
– Utoljára 1972-ben volt Hold expedíció, egy Mars túra ára pedig elérné a 200-500 milliárd dollárt, ami a Nasa több évtizedes költségvetésének felel meg – érvel a csillagász.
Ha mégis sikerülne, vajon hogyan lehetne házakat, irodákat építeni a súlytalanságban?
– Nem lebegnének a házak, hiszen van gravitáció a Holdon is, igaz csak hatoda a Földének – állítja Fenyvesi Péter.
Az építész szerint gyorsan szerelhető, az űrállomásokéhoz hasonló könnyűszerkezetes elemekből lehetne lakásokat építeni. A fűtésről napelemek gondoskodhatnának – magyarázza az építész.
- Nincsenek tapasztalataink arról, hogy egy Földön kívül létesített közösségben milyen társadalmi problémákat, lelki eredetű betegségeket okozhatna a bezártság. De az erre alkalmas személyek kiegyensúlyozottan élhetnének egy másik bolygón is - fejtegette lapunk kérdésére válaszolva Kovács Katalin egészségügyi szociológus.
- A tudomány azt sem tudta elképzelni, hogy egy űrhajós hat-, tizenkét havi bezártságot ép lélekkel megúszhat egy űrállomás fedélzetén - és mégis. Az emberi lélek rendkívül rugalmas - tette hozzá a szakértő.

Gianni Annoni ennek ellenére sem hagyná itt a jó öreg Földet.
– Tengerpari ember vagyok, soha nem mennék el erről a bolygóról, aminek olyan sok szépsége van – ábrándozik el a műsorvezető. – Arról nem beszélve, hogy konzervatív ember lévén nem tudnám elképzelni, hogy egy lánnyal úgy romantikázzak, hogy "nézd ott a távolban a Földet, milyen gyönyörű"
Metzker Viki csak akkor vállalkozna a költözésre, ha a Földihez hasonló körülmények várnák a távoli bolygón is.
- Számomra nagyon fontos a természetes közeg, a növények, madarak, kutyák, macskák, folyók, a zöld, így egy mesterségesen kialakított "szigetre" biztos nem költöznék egyik bolygón sem. Persze ha hasonló állapotok várnának mint ami itt van, biztosan kipróbálnám ott is az életet – nevette el magát a playmate.