A Lancet című brit orvosi szaklap friss számában egy világméretű felmérés részeként megjelent vizsgálat szerint - amely az 1999-2001 közötti időszakban három, a korra jellegzetes halálozási adatokat mutató nyugat-szibériai iparvárosra, Barnaulra, Bijszkre és Omszkra terjedt ki - az adott periódusban a halálozások 52 százalékát okozta az italozás a 15-54 évesek között.

Bár az alkoholfogyasztás korlátozására Mihail Gorbacsov szovjet vezető által bevezetett intézkedések hatására átmenetileg csökkent a halálozási arány, David Zaridze professzor, az orosz Rákkutató Központ vezetője, a tanulmány egyik szerzője arra a megállapításra jutott, hogy a rendszabályok 1997-ben történt eltörlése nyomán az italozás mintegy hárommillió olyan orosz ember életébe került. A jelenség pusztító hatással volt az orosz társadalomra, amennyiben alkotó erejük teljében lévő milliók életét oltotta ki.

A Gorbacsov-érát követő politikai és társadalmi változások során a halálozási arány a korszerű ipari társadalmakban példátlan szintre emelkedett. Az összeállítás 2000-re Oroszországban 1:10 volt az esélye annak, hogy egy 15 éves fiú nem éri meg a 35. születésnapját, míg Európában ez az esély 1:50 volt.

A kutatás része annak a hosszú vitának, amelyet a közegészségügyi szakértők folytatnak arról, hogy miért hágott a posztszovjet korszakban soha nem látott magasságba a halálozási arány az oroszok körében. Egyes kutatók a tényt a szovjet egészségügyi rendszer összeomlásával, a dohányzás terjedésével, a táplálkozási szokások változásával és a munkanélküliség okozta stresszel magyarázzák.

Mások, köztük Zaridze a fő okot az italozásban látják. A most közzétett tanulmány szerint 1987 és 1994 között az oroszok alkoholfogyasztása évi 5 liter tiszta szesznek megfelelő mennyiségről évi 10,5 literre nőtt. A professzor szerint az alkoholfogyasztási és halálozási statisztikák összehasonlításából egészen nyilvánvaló, hogy szoros az összefüggés.

A kutatók szerint a fokozódó alkoholizmust a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején bekövetkezett társadalmi és gazdasági sokkhatások váltották ki.
A Lancet az alkohol és a közegészség összefüggéseiről publikált összeállítás keretében közzétett másik tanulmányában rámutatott, hogy az oroszok jelenleg is a nemzetközi átlag kétszeresének, évi 6,2 liter tiszta alkoholnak megfelelő mennyiséget isznak. Bár a várható élettartam az utóbbi években némileg nőtt Oroszországban, ma is a legalacsonyabbak között van Európában: egy 2006-ban született orosz férfi várhatóan 60, egy nő 73 évig él, míg az nyugat-európai átlag 77, illetve 82 év.

Az amerikai AP hírügynökség tudósítója megjegyezte: mindez összefügghet azzal is, hogy egyrészt a vodka fontos kulturális szerepet tölt be Oroszországban, másrészt nagyon sok házilag kotyvasztott, mérgező ital van forgalomban, némelyek bármit megisznak, ami alkoholt tartalmaz, akár fertőtlenítő szert is.