"Ezt igazolják a húsz évvel ezelőtti események"

Ha ezt a történelmi tettet kellően méltatnák, talán nem kellene az európai integráció bővítésével kapcsolatban olyan gyakran szkeptikus hangokat hallani, hanem azt a kétségeiket kifejezők is "nagy gazdagodásként" értékelnék - jelentette ki az európai biztos. Még mindig látni azt a mentalitást, hallani azokat az érveket, amelyekkel az EU-bővítésnek, e nagy történelmi teljesítménynek a jelentőségét kicsinyíteni próbálják, holott történelmi igazságosságról volt szó - fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 1989 üzenetét még mindig nem sikerült teljesen megvalósítani.

Nyitottnak kell lennünk és szolidaritást kell tanúsítanunk, egyetlen ország sem tartható távol a közösségtől, ha teljesíti a befogadás feltételeit - hangsúlyozta. Az egységes Európának öntudatosan és egyenrangúan kell megjelennie a világpolitika színpadán - jelentette ki.

Günter Verheugen úgy vélekedett, 1989-ben igen nagy volt a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy "hová is vezet az út". Nyugaton például arra gondoltak, hogy egyfajta ütközőzóna, egy új, "közbülső Európa" jön létre Nyugat és Kelet között.

"Nem tudunk Európán keresztülhúzni egy határt, és nem mondhatjuk azt, hogy aki onnan jön, az már nem jöhet, aki viszont innen, az jöhet" - mondta az Európai Bizottság alelnöke, hozzátéve: a történelmi igazságossághoz nyitottságra és szolidaritásra van szükség.

Hangsúlyozta: az egységes Európának politikailag is értelmeznie kell önmagát. Aki megakadályozza a közös cselekvést az Európai Unióban, az önmaga számára sem tesz jót; "aki Európát gyengíti, önmagát gyengíti" - fogalmazott.

Minden egyes európai embernek alapos oka van arra, hogy a magyaroknak és a közép-európai népeknek köszönetet mondjon mindazért, amit értük tettek - zárta beszédét Günter Verheugen.