"Intézményes magyarüldözés"?

A fideszes politikus közölte: a II. világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A várhatóan kedden elfogadásra kerülő szlovák államnyelvtörvény a "nyelvi bűn" szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta.

Kifejtette: a hátrányos megkülönböztetés példája, hogy az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék a szlovák nyelv használatát. Így a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kellene tartani, ugyanúgy, mint a Csemadokét. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé.

Németh Zsolt összegzése szerint a jogszabálytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatára nézve. Ez nem más, mint az intézményes magyarüldözés bevezetése Szlovákiában - fogalmazott.

Mint mondta, a Fico-kormány az elmúlt három évben bővelkedett a magyarellenes lépésekben, de ez a törvény "mindennek a teteje". Hozzátette: Szlovákia Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva fel akarja borítani a kisebbségi státus quo-t. Elfogadhatatlan az anyanyelv használatának bármiféle korlátozása - szögezte le.

Mint mondta, bízik benne, kialakítható és fenntartható az egyetértés a parlamentben e kérdésben a magyarországi pártok között. A Bajnai-kormánynál ugyanakkor az elbizonytalanodás és gyengeség jelei tapasztalhatóak, ami nem megengedhető - jegyezte meg.

Elmondta: az államnyelvtörvény ügyében nem ismeretes számára a magyar álláspont, illetve azok a kezdeményezések, amelyeket Magyarország tesz.
A Fidesz készen áll az egyeztetésre a jelenlegi helyzetben is - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen. Ebben a helyzetben megkülönböztetett figyelem jár a felvidéki magyarságnak.

Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említetett e téren: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára.

A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Számos telefonbeszélgetésen jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének.

Semmiféle elbizonytalanodás nincs kormány szándékaiban - hangoztatta Szabó Vilmos. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra.

A külügyi államtitkár leszögezte: készek a további egyeztetésre az ellenzékkel is.