A húszezernél több serdülő felmérésén alapuló kutatás vitatja azt a hagyományos, józan ész diktálta elképzelést, hogy a tinik kockázatvállaló magatartása hátterében a sérthetetlenségbe vetett ifjonti hitük áll. Ehelyett sok kamasz azért kockáztat, "mert reménytelenséget érez, és azt képzeli, nem sokat veszít" - mondta Iris Borowsky, a Minnesotai Egyetem kutatója.

Ez a viselkedés azért veszélyes, mert a fatalista hozzáállás könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat. A követéses tanulmány hét éve alatt azoknál a fiataloknál, akik úgy vélték, hogy korán halnak meg, hétszer több esetben diagnosztizáltak HIV-fertőzöttséget, mint az optimistább jövőképű csoportban.

"Hihetetlenül fontos beszélni arról, hogy a kockázat felfogása és értékelése hogyan befolyásolja a kockázatvállaló magatartást" - hangsúlyozta Valerie Reyna, a Cornell Egyetem kutatója.

A fatalista felfogású serdülők körében mindazonáltal nem volt több haláleset a tanulmány hét éve alatt: a húszezer résztvevő közül összesen 94 halt meg.

A kutatás reprezentatív nemzeti mintavétellel zajlott 1995-től 2002-ig, 13 és 18 év közötti tinédzserek körében, ezalatt háromszor kérdezték ki őket a kutatók. A 20 594 kamasz 14,7 százaléka mondta az első interjú idején, hogy jó eséllyel 35 éves kora előtt hal meg.

A következő felmérések alkalmával úgy találták a kutatók, hogy a fatalista gyerekek közt gyakoribb volt a kockázatvállaló viselkedés, mint a derűlátóbb fiatalok körében.

A tanulmány szerint az indián származású, fekete bőrű és alacsony jövedelmű fiatalok - akik egyébként is aránytalanul nagyobb mértékben vannak kitéve erőszaknak és nehézségeknek - jóval nagyobb valószínűséggel hitték, hogy korán halnak meg.