ORTT: Jól döntött az Alkotmánybíróság

Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke azt mondta: a döntésből az következik, hogy a médiahatóság folytatja a két jogosultság korábban már elindított pályáztatási eljárását.

Mint hozzátette, "aki belül van, az nyilvánvalóan helyzeti előnyben van", ezt nem lehet kiküszöbölni, ezért jobb lett volna, ha korábban tudják kiírni a pályázatot. Közlése szerint azonban "van egy algoritmus, amely szerint a pályázat végigmegy" és időben tudnak nyertest hirdetni, így az időfaktor "a pályázat tisztaságát nem tudja befolyásolni".

Majtényi László hangsúlyozta: mindenképpen el kell kerülni, hogy legyen olyan időszak - amiatt, hogy a jogosultság lejártáig nem sikerül szerződést kötni a pályázat nyertesével -, amikor nem szól semmi a Sláger és a Danubius rádió által most használt hullámsávokon. "Üzletileg igen-igen hátrányos lenne a pályázók számára, ha elhallgatnának ezek a frekvenciák" - jelentette ki az ORTT elnöke.

Sarkady Ildikó médiajogász, korábbi audiovizuális kormánybiztos szerint ez a döntés is jól példázza, hogy a médiaszabályozás ma Magyarországon "gazdátlan terület", nincs valamelyik tárcához rendelve és a Miniszterelnöki Hivatal sem tartja a hatáskörébe tartozónak, márpedig egy szakmai kontroll megléte esetén sokkal kevesebb probléma akadhatna a tárgyalt felvetésekkel.

"Égető szükség van az új médiatörvény megalkotására" - tette hozzá a szakember, utalva arra: a most hatályos, 1995 végén elfogadott médiatörvény nem képes kezelni az azóta bekövetkezett technológiai és a piaci változásokat, s nem lehet folyamatosan eseti döntésekkel és alkotmánybírósági határozatokkal kitölteni a törvényi hézagokat.

Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett, egyhangúlag meghozott döntése szerint alkotmányellenes a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénynek az a tavalyi módosítása, amely lehetővé tette volna a műsorszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítását.

Az Országgyűlés tavaly decemberben elsöprő többséggel, 363 igen szavazattal fogadta el a médiatörvény módosítását. A szabályozás azonban nem léphetett hatályba, mert az államfő az Ab-hez fordult, amely most a módosítást egyhangú határozattal megsemmisítette.

A médiatörvény tavaly decemberi módosítása az ORTT szavazási szabályait is megváltoztatta volna kifejezetten a két kereskedelmi rádió esetére, az analóg országos rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok megújítására vonatkozóan: a tagok szavazatának súlyát az őket jelölő parlamenti képviselőcsoport létszámához igazította volna.

Az Ab indoklása szerint a törvénymódosítás egyedi alkalomra, a két országos analóg kereskedelmi rádió - Danubius, Sláger - idén novemberben lejáró jogosultságának ismételt megújítására született. Célja az volt, hogy a lejáró műsorszolgáltatási jogosultságok ismételt meghosszabbítása az ORTT döntéshozatala során ne ütközzön jogi akadályokba.

Az indoklásban az szerepel, hogy "a műsorszolgáltatási jogosultság több alkalommal történő, pályázat nélküli megújításának lehetősége alkotmánysértő módon korlátozza a sajtószabadsághoz, valamint a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot".

Az analóg földfelszíni televíziós frekvenciák pályáztatása befejeződött, figyelemmel az analóg szórás 2011. december 31-i leállására, a digitalizáció elvileg 30, később akár 80 televíziós csatorna földfelszíni sugárzását teszi lehetővé. Így a földfelszíni sugárzású televíziók működésüket már nem egy pályázat eredményeként kezdhetik meg, hanem a jogosultságot nyilvántartásba vétel útján szerzik.

Míg a televíziók esetében az analóg műsorszórás 2 és fél év múlva leáll, a rádiók esetében a digitális átállásra csak a 2014. december 31-i céldátumot határozza meg a jogszabály.

A verseny szabadságát az analóg rádiós műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatásánál az biztosíthatja, hogy a rádiózás digitalizációjáig a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára a magántulajdonú, profitorientált vállalkozások egyenlő eséllyel pályázhatnak. Azonban a törvényhozó a frekvenciák pályáztatását próbálta kiküszöbölni, és a konkrét esetre a (Sláger Rádió és a Danubius Rádió jogosultságának lejárta miatt) hozott törvényi szabály elfogadásával lehetővé tenni, hogy a jogosultságok meghosszabbíthatóak legyenek. A médiatörvény tavaly decemberi módosítása nyomán a korlátlan megújításnak csupán a digitális átállás szabott volna határt.

A módosítás a műsorszolgáltatási jogosultságot jelenleg birtoklók, azaz a Danubius Rádió és Sláger Rádió számára előnyös - mondta ki az Ab.

Az Alkotmánybíróság kiemelte azt is, hogy a sajtószabadság, illetve ennek részeként a rádiózás és televíziózás szabadsága megköveteli: a törvényhozó indokolatlanul ne kedvezzen egyes piaci szereplőknek.

Hangsúlyozta: a módosítás alkalmas lett volna arra, hogy megkérdőjelezze az ORTT-nek a műsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos független működését.