A Btk.-t módosító törvényt hétfőn fogadta el az Országgyűlés. A törvénymódosítás egyrészt a súlyos bűncselekmények szigorúbb elbírálására, részben pedig egy "sértettorientált" büntetőpolitika kialakítására irányul.

A szigorítás elsősorban az erőszakos, fegyveres bűncselekményeknél jelentkezik, rendelkezése szerint ezeket kizárólag végrehajtandó szabadságvesztéssel lehet sújtani, de a pénzbüntetés alsó és felső határa is a többszörösére emelkedik. A jelenlegi, 3 ezertől 10 millióig terjedő értékhatár 75 ezer és 108 millió közöttire emelkedik.

Tóth Mihály szerint a társadalmi elvárások miatt volt szükség a szigorításra. A változtatást az tette lehetővé, hogy konszenzus bontakozott ki az ellenzék és a kormány között a kérdésben. A szigorítás azonban a szakembereket megosztja, mert sokan nem tartják a bűnözés mennyiségi növekedését olyan mértékűnek, ami ezt indokolta volna.

Azt azonban be kell ismerni, hogy történtek olyan súlyos erőszakos és sokszor motiválatlan bűncselekmények, amelyek indokolttá tették annak áttekintését, hogyan lehetne olyan rendelkezéseket beiktatni, amelyek a szigorúbb felelősségre vonást lehetővé teszik - tette hozzá a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára.

Arra a kérdésre, hogy a szigorításnak lehet-e visszatartó ereje, azt mondta: a motiválatlan, indulat által szült bűncselekmények tettesei nem gondolnak az elkövetés pillanatában a következményekre. A szigorúbb felelősségre vonást lehetővé tevő törvénynek azonban üzenete is van a társadalom egésze felé, mégpedig az, hogy ezeket a cselekményeket keményebben fogják a jövőben büntetni. Ez közvetve talán kihathat a bűnözés mértékére - tette hozzá a büntetőjogász.

A legmarkánsabb ilyen rendelkezés az erőszakos többszörös visszaeső kategóriájának bevezetése. Az új fogalom olyan elkövetőt takar, aki bizonyos időközön belül harmadszor követ el erőszakos, személy ellen irányuló bűncselekményt, például rablást, testi sértést, emberölést.

A módosítások eredményeképp az erőszakos többszörös visszaesőkre kötelező végrehajtandó szabadságvesztést kiszabni, s a büntetési tételkeret alsó és felső határa is emelkedik. Az ilyen elkövetők büntetése még különös méltánylást érdemlő esetben sem enyhíthető, velük szemben kizárt a próbára bocsátás alkalmazása és a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. A büntetés nem függeszthető fel sem részben, sem egészben.

Tóth Mihály elmondta: ezek nem új szabályok, s nem visszamenő hatállyal akarnak törvényt alkotni. A többszörös visszaesők korábban is súlyosabb büntetésre számíthattak, most ez kiegészült az erőszakos cselekményeket elkövető visszaesők még szigorúbb felelősségre vonásával.

Véleménye szerint ez szelídebb, de mégis elég kemény változata a "három csapásként" elhíresült, a Fidesz által szorgalmazott javaslatnak, amely bírói mérlegeléstől függetlenül a harmadik esetben kötelezővé tenné az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását. A "három csapást" sok büntetőjogász azért kifogásolja, mert a magyar büntetési rendszer mindig az egyéniesítésre törekedett. Egyfajta mérlegelés mindig kell, hogy legyen, mert két egyforma ügy nincs - jegyezte meg.

A jogász a pénzbüntetés határainak emeléséről azt mondta: eddig nevetségesen alacsony volt a pénzbüntetés, annak nem volt visszatartó ereje, súlya. A jogalkotó most nagyon merészen és drasztikusan hozzányúlt, és gyakorlatilag a tízszeresére emelte a felső határt. Ez azt fogja jelenteni, hogy alaposan meg kell nézni az elkövető személyi, vagyoni viszonyait, és szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a bíróságok 50-100 ezer forintos pénzbüntetéseket szabnak ki - közölte Tóth Mihály.