Keresetkorlát eltörlés a nyugdíj előtt állóknak?

A politikusok szerint a korlát megszüntetése nem jelent többletkiadást a költségvetésnek, sőt 8-9 százalék többletjárulékot fizetnének be a nyugdíj mellett dolgozók a büdzsének.

A jelenlegi szabályok szerint a korhatár előtt nyugdíjazottak - többek között az előrehozott, a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjat igénybe vevők - csak akkor mehetnek kedvezménnyel nyugdíjba, ha a nyugdíjazás pillanatában nem dolgoznak, illetve ha később éves szinten a minimálbér tizenkétszeresénél többet nem keresnek. Ellenkező esetben fel kell függeszteni a nyugdíjuk folyósítását - olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

A két szocialista képviselő bízik abban, a kormány is támogatni fogja, hogy e szabály 2010-től szűnjön meg.

Vidorné Szabó Györgyi, az Országgyűlés szociális bizottságának MSZP-s elnöke emlékeztetett arra, az előre hozott nyugdíjat az 1990-es évek végén azért vezették be, mert gondolták, hogy lesznek olyan ötven év felettiek, akik nem tudják megőrizni munkahelyüket, és nem találnak majd munkát. Hozzátette: a probléma az volt, hogy tömegesen mentek nyugdíjba olyanok is, akiknek kiváló munkahelyük és viszonylag jó fizetésük volt, és mivel a jogszabály megengedte, tovább dolgoztak, és fizetésük mellett kapták a nyugdíjat is.

A képviselő közölte, ezt próbálták korlátozni egy 2008-tól hatályos szabállyal, miszerint ha a valaki előre hozott nyugdíjba vonul, mindaddig, amíg be nem tölti a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, és a nyugdíj mellett keres, akkor fizetését a minimálbér tizenkétszereséig korlátozzák. Elmondta, újabb korlátozásokat vezettek be, e szerint az előre hozott nyugdíjat csak csökkentett összeggel (málusszal) lehet igénybe venni.
Vidorné Szabó Györgyi azt mondta, ezek a szabályok nem hozták azokat az eredményeket, amiket vártak tőlük, többen megkerülték azokat, ezért kezdeményezik a keresetkorlát eltörölését.

Kökény Mihály, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista elnöke szerint ha a szabály fennmaradna, akkor "erős érdekeltség keletkezne" a szabály kijátszására, a fekete- és a szürkegazdaságban való részvételre, bizonyos területeken komoly munkaerőhiány lenne, illetve a költségvetésben és a társadalombiztosítás alapjainál több tízmilliárd forintos bevételkieséssel is számolni kellene.

A politikus azt mondta, a szabály eltörlése kedvezően hatna többek között az egészségügyre, ahol háromezer foglalkoztatottat érint, különösen a kórházakban, szakrendelőkben dolgozó asszisztenseket, nővéreket. A mintegy 1.500-2.000 nővér és asszisztens nyolcvan százaléka - a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése alapján - azt választaná, hogy inkább elmegy nyugdíjba a jelenlegi szabályok miatt - ismertette, megjegyezve, hogy közöttük sok röntgen-, műtő- és altatási asszisztens van, jellemzően fővárosi és nagyvárosi kórházakban. Kökény Mihály szerint ez nehéz helyzetet teremtene, mert ezeken a területeken az utánpótlás nehezen megoldható.

A bizottsági elnök úgy vélte, a korlát eltörlése nem jelent többletkiadást, sőt az évi félszázalékos nyugdíjemeléshez képest nyolc-kilenc százalékot fizetnének be a nyugdíj mellett dolgozók a költségvetésnek.

Az MTI kérdésére Kökény Mihály elmondta, javaslatukról egyeztettek a kormánnyal, ennek során úgy érzékelték, hogy javaslatukat támogatja a kabinet.