Nyitva az út a lisszaboni szerződés előtt

A cseh elnökségnek a legutóbbi uniós csúcson sikerült elérnie, hogy elfogadható kompromisszum szülessen az úgynevezett "ír garanciák" ügyében. (A júniusi EU-csúcson a tagországok vezetői úgy döntöttek, jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyvben biztosítják majd Írországot arról, hogy a közösségi reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá megmarad biztosi posztja is.) Nyitva áll tehát az út a lisszaboni szerződés ratifikálásának sikeres befejezése előtt. Mivel azonban demokratikus folyamatról van szó, számolni kell az ellenkező esettel is, és nem kellene az ügyből "élet-halál kérdést" csinálni - mondta Jaromír Plísek.

Jaromír Plísek úgy fogalmazott: "ha túl sok reményt fűzünk a szerződéshez, az kontraproduktív lehet".

A szerződés persze nagyon fontos és elfogadása jót tenne Európa hangulatának. Még fontosabb azonban, hogy legyen politikai akarat a legégetőbb mai kihívásokra adandó közös válaszokra, hogy Európa egy nyelven beszéljen, és ezt a szerződés önmagában nem biztosítja - tette hozzá.

A nagykövet ugyanakkor hozzátette: abban reménykedik, hogy végül életbe lép majd a reformszerződés. Remélhetőleg az ír választópolgárok elégedettek lesznek a legutóbbi uniós csúcson elfogadott garanciákkal és végül a cseh elnök is aláírja majd a dokumentumot - fűzte hozzá.

Jaromír Plísek országa EU-elnökségét értékelve kiemelte: kihívásokkal teli, de sikeres volt a cseh elnökség. Megmutatkozott, hogy a legfontosabb feladatokat jól választották meg. Minden előre meghatározott célt sikerült elérniük, egyedül a nyugat-balkáni bővítés kérdésében volt az előrehaladás az elnökség legnagyobb erőfeszítése ellenére is lassúbb, mint ahogy azt Csehország szerették volna. A cseh elnökségnek több krízissel kellett megküzdenie, így a gazdasági válsággal, az orosz-ukrán gázvitával és a gázai konfliktussal - mondta a diplomata.

A nehézségekről szólva a nagykövet a cseh belpolitikai válság mellett azt említette, hogy nagyon markáns francia elnökségtől kellett átvenniük a stafétabotot. Az együttműködés francia kollégáikkal is kiváló volt - mutatott rá.

Mindenki, aki valamilyen módon közvetlenül vagy közvetve részt vállalt az elnökséggel járó munkából, valóban mindent megtett a sikeres lebonyolításért. Az elnökség betöltése nagyban segített abban is, hogy a cseh közvélemény jobban megértse, mi is valójában az EU. És ha a kommunikációban nem mindig sikerült minden, ennek elsősorban az az oka, hogy a csehek más esetekben is inkább a munkára koncentrálnak, mint annak kommunikálására - fűzte hozzá.

A cseh elnökség legfontosabb feladatai közé tartozott az energiakérdés. A gázkrízis idején az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy közös európai álláspontot alakítsanak ki, és elejét vegyék annak, hogy a tagországok külön-külön tárgyaljanak Moszkvával. Csehország az elnöksége idején és ezt követően is támogatja az energiaforrások és -útvonalak diverzifikálását, valamint a nemzeti hálózatok összekapcsolását - mondta Jaromír Plísek.

Arra a kérdésre, hogy a tapasztalatok alapján milyen tanácsokat adna a 2011 első felében esedékes magyar elnökség előkészítéséhez, Jaromír Plíšek azt mondta: Magyarország eddig jól halad a felkészülésben és jól tudja majd teljesíteni a feladatokat. Csehország a kétoldalú kapcsolatokban is segíti majd Magyarország felkészülését - hangsúlyozta a nagykövet.

A cseh belpolitikai események is megmutatták, hogy mennyire fontos a politikai konszenzus az EU-elnökség ügyében. A kormányváltás a cseh elnökség félidejében komoly gondot jelentett az elnökségről kialakult kép szempontjából. Végül azonban ez a probléma sem lett akadálya az összes fontos feladat sikeres megoldásának, és bárki, aki a cseh elnökséget tárgyilagosan és előítéletek nélkül igyekszik megítélni, azt egyértelműen sikeresnek tartja majd - tette hozzá.