Menjen-e Bajnai Amerikába?
Az egyik amerikai magyar szervezet vezetői meglehetősen szokatlan tettet hajtott végre: levelet írtak az amerikai elnöknek azzal a kéréssel, hogy ne fogadja a magyar miniszterelnököt. Tényleg ez lenne Magyarország érdeke?
2009. július 2. csütörtök 18:30 - Kesjár Norbert
Jelenleg a legtöbb hazánkfia megegyezik abban, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a bizalmi válság. Magyarország (s elsősorban a magyar gazdaság) nemzetközi megítélése csak az utóbbi néhány hónapban javult valamelyest, de például a magyar állam még mindig csak egészen elképesztő hitelfelárral kap kölcsönöket.
A Magyar Lobbinak sem tetszik
Az Amerikai Magyar Szövetség Obamához intézett levelével szinte egy időben megmozdult Lipták Béla, a Connecticut államban élő tekintélyes professzor is. A Magyar Lobbit irányító közéleti személyiség internetes körlevélben buzdítja az szervezet tagjait és rokonszenvezőit, hogy szintén írjanak levelet Obama elnöknek, és kérjék, ne hívja meg a jelenlegi magyar kormányfőt Washingtonba.
Forrás: Kossuth Rádió
Az amerikai-magyar csúcstalálkozóval kapcsolatban a kérdés most az, hogy mi szolgálja Magyarország érdekét. Az, ha az amerikai elnök nem tárgyal a kormányfővel (s így nem leszünk az amerikaiak látóterébe) vagy az, ha találkoznak, Bajnai bemutatja az eddigi intézkedéseket és biztosítja az amerikaiakat arról, hogy jó úton halad az ország és érdemes rajtunk segíteni, ide befektetni.
Az amerikai elnökkel való tárgyalásnak hatalmas jelentősége van akármelyik állam diplomáciájában. A hivatalos magyar álláspont szerint mihamarabb sort kellene keríteni erre. Néhány napja
Balázs Péter külügyminiszter már tolmácsolta is azt a kérést személyesen is Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek.
A találkozót azonban szeretné megakadályozni az Amerikai Magyar Szövetség nevű szervezet, ezért vezetői
levelet írtak Barack Obama amerikai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy ne fogadja Bajnai Gordont.
„A következő parlamenti választások Magyarországon jövő tavasszal esedékesek, de az is lehetséges, hogy ... előbb fogják megtartani. A jelenlegi ügyvivő kormány miniszterelnökének meghívása ilyen rövid idővel a választások előtt úgy lenne értelmezve (sic!) széles körökben, mint a Szocialista Párt támogatása amerikai részről, és mint beavatkozás a magyar belügyekbe. Egy jelenlegi meghívás megerősítené azt a látszatot, hogy az Egyesült Államok a szocialistákat (a kommunisták jogutódjait) pártfogolja, a demokratikus ellenzékkel szemben” – áll a levélben.
A szervezet álláspontja szerint jelenleg Magyarországot ügyvivő kormány irányítja és rövidesen választásokat fognak tartani hazánkban, így az amerikai kormány fogadókészsége a Magyar Szocialista Pártot erősítené, s ilyen módon a találkozó beavatkozás lenne a magyar belügyekbe.
Biztos, ami biztos, a szervezet még arra is utal, hogy 2002-ben
George W. Bush elnök azért nem fogadta Orbán Viktort, mert az akkori magyar parlamenti választások közeledtével elkerülje a részrehajlás látszatát.
A Csurka-beszólás is gond lehetett
Egyesek szerint a kívánatosnál hűvösebb viszonyhoz az is hozzájárulhatott, hogy a 2001. szeptember 11-i new york-i terrortámadások után a magyar kormányfő nem lépett fel kellő határozottsággal a MIÉP elnökének, Csurka Istvánnak a nyugati, demokratikus politikai kultúra által el nem fogadható nyilatkozatával szemben. Ezt a megállapítást azonban többen vitatják.
Az aláírók érvelése tehát voltaképpen arra lyukad ki, hogy Obama mostani fogadókészsége – kontrasztban a Bush-féle elutasítással – lényegében kettős mérce lenne az amerikaiak részéről.
A meglehetősen furcsa – csúsztatástól és valótlanságtól sem mentes – gondolatmenettel több probléma is van. Először is az, hogy
Bajnai Gordon nem ügyvivő kormányfő, hanem a parlament által törvényesen megválasztott, teljes jogkörben eljáró miniszterelnök.
A választásokig pedig még kilenc hónap van hátra, így nem tekinthető a találkozó kampányidőszakba illőnek. Az
Orbán Viktorral való párhuzam ezért is sántít (Orbán 2002 februárjában, alig két hónappal a választások előtt látogatott Amerikába), s azért is, mert – noha hivatalosan a részrehajlás látszatának elkerülése volt az ok – valójában (és ez tény) az akkori amerikai-magyar kapcsolatok nem voltak éppen felhőtlenek (említhetnénk itt példaként a Magyar Köztársaság történetének legnagyobb fegyverüzletét, amelynek az lett a vége, hogy nem amerikai, hanem svéd vadászgépeket vettünk).
A kommunista-demokratikus ellenzék fogalompár használata pedig amellett, hogy anakronizmusnak hat a jelenlegi Magyarországra vonatkoztatva, téves képet sugall az amerikai kormánynak hazánkról.
Jelenleg talán a legfontosabb külpolitikai (és gazdaságpolitikai) cél Magyarország számára az, hogy visszaszerezzük az elmúlt évek hibás döntései nyomán eljátszott hitelezői-befektetői bizalmat. Ez a folyamat most a nemzetközi szervezetek visszajelzései szerint jól halad, hiszen például az Európai Bizottság újabb haladékot adott a költségvetési deficit leszorítására, vagy említhetjük az Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelösszegének újabb részlete lehívásának engedélyezését.
Egy amerikai-magyar legmagasabb szintű találkozó tovább javíthatná, míg annak elmaradása minden valószínűség szerint tovább rontaná hazánk nemzetközi reputációját.
Forrás: HírExtra/Népszabadság/Magyar Nemzet
"Utálom Gordonkát"szerintem meg igen szép hangja van---csak jól kell rajta játszani---mondjuk pl.egy nagy kalapátcssssal!