Elemezték az EP-választások tapasztalatait

Az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) és az Országos Választási Iroda (OVI) szervezésében megrendezett szemináriumon az OVI vezetője, Rytkó Emília azt mondta: az elmúlt harminc évben az unió bővülése gyors és látványos volt, de a választási jogszabályok fejlődése nem halad ilyen ütemben.

Kitért arra is, hogy az EP-választásokon a részvétel csökken (1979, a képviselők első közvetlen választása óta 62 százalékról 43 százalékra) , de véleménye szerint csak pénzzel nem lehet megoldani ezt a problémát. Közölte, ha a választópolgárok jobban ismernék az uniót, nőhetne a választási hajlandóságuk.

A részvétel növeléséről szólva az egyik legfontosabb lépésnek nevezte a lakosság értesítését, névre szóló tájékoztatását. Megjegyezte, hogy a 36 százalékos részvételi aránnyal Magyarország nem lehet elégedett.

A rendezvényre úgy tekint - mondta Rytkó Emília - mint amelyen megkezdhetik a felkészülést az öt év múlva tartandó újabb EP-választásokra.

Tóth Zoltán, az ACEEEO főtitkára emlékeztetett arra, hogy a 24 tagországot számláló szervezet tagjainak fele Európai Unión kívüli állam. Ez azt a feladatot rója rájuk, hogy megkíséreljék az EU-s és a nem EU-s tagokkal egyaránt elfogadtatni a demokrácia egész világra jellemző sztenderdjeit.

Kitért arra is, hogy a ACEEEO nem kormányzati szervezet és ellenáll mindenféle politikai beavatkozásnak. Hozzátette, a tagországok között meglevő politikai konfliktusokat a szervezeten belül nem engedik megjelenni.

Emlékeztetett arra, hogy a szervezet 19 éve alakult meg és igyekszik a közösen megszerzett tudást minél szélesebb körben terjeszteni.

Rytkó Emília kitért arra a feladatra, hogy a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárokat értesíteniük kell a választásokon való részvétel lehetőségéről. Elmondta, hogy idén közel négyezer Magyarországon tartózkodó uniós állampolgár kérte a névjegyzékbe való felvételét.
A problémák között említette, hogy az EU-s tagállamok eltérő adatgyűjtése, a névjegyzékkészítés eltérő időpontja miatt nem minden választó kerül be a névjegyzékbe. Kitért arra is, hogy az előző, öt évvel korábbi választáson összegyűjtött adatok mára teljességgel elavultak.
Javasolta az eddigi adatcsere megszüntetését úgy, hogy a többszöri szavazás megakadályozását szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel valósítsák meg. Azt mondta, ha ez a javaslat nem kap támogatást, akkor kizárólagosan elektronikus adatcserét javasol, amelynek során egy központi brüsszeli névjegyzékbe minden ország elküldheti saját adatait. A jövőre nézve nélkülözhetetlennek nevezte az adatcsere szabványosítását, az időpontok koordinálását.