Vigyázz, oszolj!

Csütörtökön a fővárosi ítélőtábla helyben hagyta a fővárosi bíróság elsőfokú döntését, vagyis feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet - igaz a hangsúlyt nagyon eltolta. Ugyanis az elsőfokú ítélet még arra apellált, hogy a 2007-es tatárszentgyörgyi megmozdulás a cigány kisebbség méltósághoz való jogát sértette, a mostani indoklás viszont arról szólt, hogy a felvonulások során sérült a közrend és a köznyugalom, az ott élők szabadsághoz, biztonsághoz fűződő joga, valamint ”a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki".

Ez utóbbi mindössze azért probléma, mert a gárda mindig kényesen ügyelt arra, hogy semmilyen erőszak ne történjen a demonstrációjukon - és ezt az elvüket a könnygázba fulladt budapesti tüntetéseken is tartották. Ezt a bíróság is elismerte: igaz ugyan, hogy nem volt tényleges erőszak a gárda rendezvényein, de ebből nem lehet az erőszak veszélyének hiányára következtetni - hallható volt az indoklás során.



Ráadásul a tatárszentgyörgyi eset után a beszédek is konszolidálódtak, igaz ott sem hangzottak el eget rengető dolgok. Ugyanis szintén a bíróság mondta ki, hogy önmagában egyik tatárszentgyörgyi beszéd sem volt törvénytelen, „ezeket azonban együtt kell értékelni” - szólt a bíróság indoklása.

Azt is kifejtették, hogy az egyesület megszülésével a Magyar Gárda Mozgalom is megszűnik: a Magyar Gárda Mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg. Ezen hozzáállást a főügyészség is vitatja, a gárda és a Jobbik pedig nem ismeri el, így a legfelsőbb bírósághoz - vagy ha ott sem megy, akkor nemzetközi bírósághoz - kívánnak fordulni, és a Gárda mozgalom-részét pedig továbbra is a megszokott módon kívánják üzemeltetni.

Minden megoldva

Az igazi gond nem a gárda feloszlatásával van - bár annak önkéntes segítségei párszor az ország hasznára váltak -, hanem azzal, hogy a probléma, aminek hullámait meglovagolva a szervezet létrejött, még mindig létezik. És nem csak létezik, hanem egyre súlyosbodik, amire a parlamenti pártok még mindig csak keresgélik megoldást. Bár a közbiztonság-részről sikeredett most összehozni egy szigorított btk-t, a Fidesz tervezi a három csapást, és a kevés rendőr problémájára is egyre születnek a javaslatok. Azonban a cigánykérdéshez még mindig nem mer senki sem hozzányúlni - ami a cigányok számára is rosszabb ezer ilyen gárdánál.

Mivel magát a kiváltó okot nem kezelték - pontosabban el sem kezdték kezelni -, csak egyik tünetét fojtották el, ezért az ok újabb, esetleg radikálisabb gárdákat szülhet, ahol tényleg fennáll az erőszak veszélye, és az ennél sokkal keményebb cigányozás. Ez persze radikálisabb cigány-válaszlépéseket fog indukálni - eddig is hallottunk falvakban összesereglett, kaszákkal és vasvillákkal felfegyverzett, gárdától megrettent cigányokról - ami sokkal rosszabb helyzetet eredményezhet.

Jobbik-faktor

A Jobbik és 14 százalékos eredménye nagyon sokat köszönhet a Magyar Gárdának - betiltásuk magára a pártra mért óriási csapást, már ha tényleg sikerül. Azonban a Jobbik gárda-mögött-léte jó hatással volt magára a gárdára is, hisz egy politikai erő fogta vissza a túlzott eldurvulástól – ha akár egyértelmű verbális erőszak történt volna egy kisebbség ellen, akkor már a párt jócskán vesztett volna a népszerűségéből.

Sokak szerint épp ezért a Gárda betiltása, és Budaházy-ék bebörtönzése a szélsőjobb, és ezáltal a Jobbik ellen folytatott hadjárat, hogy megakadályozzák a túlzott parlamenti térnyerésüket. Csakhogy ha ez igaz is, a megoldás ugyanoda jut vissza, mint a fenti gondolatmenet: bár egy módszert egy időre megszüntettek, de az alapproblémát nem csökkentették, így a Jobbik táptalaját csak növelték a nem túl stabil megállapításokon nyugvó bírósági ítélettel.

Ha bárki el akar bánni a Jobbikkal, annak „csak” a cigánykérdést kell hatásosan megválaszolnia - és a párt vissza is süllyed az ötszázalékos küszöb alá.