Július 11-én lesz az ENSZ Népesedési Világnapja. Ebből az alkalomból a különböző szervezetek ismételten felhívják a figyelmet a Föld demográfiai helyzetére és a várható súlyos következményekre is.

Évente 80 millióval többen leszünk

Évek óta a globális felmelegedés melletti legnagyobb gondja az emberiségnek az ún. demográfiai robbanás. Ez a jelenség a szegényebb, fejlődő országokban jelentkezik a legnagyobb erővel.

Egyes országok (például Kína, India, Indonézia, Nigéria) esetében már-már katasztrofális következményekkel jár a történelemben minden eddigit meghaladó népességrobbanás.

A Föld elmaradott, szegény régióiban bekövetkezett demográfiai változás ugyanis összekapcsolódik a szegénységgel, a nyomorral és az egyre fogyatkozó földi javak miatti éhezéssel és az egészséges ivóvízhez való hozzáférés korlátozottságával (illetve hiányával).

Szakértők szerint a tendencia egyre erősödik. Évente 80 millióval többen élünk a Földön, s ez egyre nő. Az egyik magyar alapítvány egészen elképesztő megállapítása szerint minden egyes napon több csecsemő születik, mint amennyi az emberszabású fajok teljes létszáma a Földön.

Kérdés, hogy mit lehetne ez ellen tenni? Lehet-e tenni ez ellen egyáltalán?
Az ENSZ természetesen már rengetegszer foglalkozott ezzel a problémával, viszont sajnos nem tudott eddig semmilyen kézzelfogható eredményt felmutatni. A deklarációk szintjén persze minden rendben van, hiszen a világszervezet tagjai már több konferenciát is tartottak, rengeteg közös nyilatkozatot kiadtak és létrehozták az ENSZ Népesedési Programját (UNFPA).



Mindazonáltal a gyakorlat azt mutatja, hogy az emberiség kezdi felélni a Föld javait, s ez pedig hosszútávon a teljes pusztuláshoz vezet. Évről-évre fogynak el a létalapjaink: az erdők, a talajok, a víz, az élővilág és természetesen az egész földi klíma is.
Az emberiség igényeinek kielégítése már jelenleg is 130 százalékosan túlterheli a Földet, s ez a túlterhelés évente 1 százalékkal nő.

Az UNFPA persze próbál tenni ez ellen, ezért minden évben valamilyen programot indítanak a komplex problémakör egy-egy szeletének megoldására. Például idén azt tűzték ki, hogy a legszegényebb országokban is megoldanák a lányok iskoláztatását.

A családtervezés lehet a megoldás

A demográfiai robbanás nem egyenletesen következik be a világon. Ez az egyenetlenség azt jelenti, hogy miközben a fejlődő országokban ugrásszerűen nő a népesség, a világ „boldogabbik felén” ezzel éppen ellentétes folyamat zajlik.

A fejlett országokban ugyanis öregedik és csökken a népesség.

Az aránytalanságokat csökkentené, ha a szegényebb országokban is nagyobb gondot fordítanának a családtervezésre.

A közelmúltban egy másik megdöbbentő tény látott napvilágot, eszerint percenként átlagosan 150 nem kívánt terhesség történik a világon. Ez egy évre számolva majd’ százmillió nem szándékos foganást jelent. Már ezek megelőzése is nagyban befolyásolná az emberiség demográfiai helyzetét. A nem kívánt terhességek visszaszorításával (azaz a tudatos családtervezéssel) lehetővé válna a nyomor radikális csökkentése, s ezáltal az ökológiai válság enyhítése is.

A felelősségteljes szexuális együttlét, a fogamzásgátlás gondolatának elterjesztésével megelőzhetőek lennének a kiskorúak teherbe esése, az abortuszok döntő hányada és a rengeteg nemi betegség kialakulása, illetve továbbterjedése is.

A tudatos családtervezés egész világon történő bevezetésével meg lehetne előzni az évente több százezer anyai halálozást és a több millió csecsemőhalált is.



Persze ez nem újkeletű megállapítás. Már az ENSZ tagjai által megfogalmazott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is a mindenkit egyformán megillető emberi jogok közé sorolta a családtervezéshez való jogot.

Ez a jog csak úgy lenne biztosítható, ha a világ minden emberének lehetősége, azaz eszköze lenne erre. Ez azt jelenti, hogy az egyéni elhatározás ne ütközzön vallási, kulturális és az adott közösség által előírt egyéb normákba.

A nemzetközi közösség – legalábbis a deklarációk szintjén – elkötelezett a minden ember számára egyformán elérhető családtervezés jogának biztosítása mellett. Ezt fejezi ki a világ szinte valamennyi állama által aláírt 5. Milleniumi Fejlesztési Cél is, ami kitűzi a határidőit is, ez pedig 2015 lenne.

Persze, ne legyenek illúzióink. Ez a célkitűzés a közeljövőben nem fog megvalósulni. Még az sem elképzelhető – látva a jelenlegi folyamatokat –, hogy a negatív tendenciák megfordulnak.