Sokan cikkeztünk már arról, hogy az ENSZ szerepe a világban egyre csökken. Ennek most újra bizonyítékát adta. A G8-ak olaszországi csúcstalálkozóján megszületett az általános felmelegedésre adott válasz. Erre Ban Ki Mun ENSZ főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy ez még mindig kevés. Magyarán szólva jól leszúrta a csapatot.

Tehette, hiszen a találkozón megszületett megállapodás nagyjából annyit ér, mint haldoklónak csók. A gond, hogy ez a haldokló éppen a Föld, de ezt mintha mégsem vennék észre a világ vezetői. Csak a profit növelése, gazdaságuk még nagyobbá duzzasztása, a további gazdagodás lebeg szemük előtt.

A fejlődő csapat

Hozzá kell persze tenni, hogy nem csupán a G8-ak (USA, Németország, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, és Oroszország), felelősek a klímaváltozás elleni nyilatkozat puhaságáért. A legnagyobb gazdaságú fejlődő országok már közel annyi kibocsátásért felelősek, mint az említettek. Joggal bővült tehát ki a csúcstalálkozó az ún. G5 országokkal: Brazília, Dél-Afrika, India, Kína, Mexikó, illetve a hozzájuk csatlakozó négy állammal, Ausztráliával, Egyiptommal, Dél-Koreával, és Indonéziával.

Minden számítás szerint, ha az említett összes ország képes lenne megegyezni és keményen leszorítani üvegházhatású gázainak kibocsátását, akkor a felmelegedés folyamata csökkenthető lenne. Merthogy ne reménykedjünk: a felmelegedés már nem állítható meg. A kérdés csak az, mennyivel fog növekedni bolygó átlaghőmérséklete az elkövetkezendő évtizedekben.

Dugig szén-dioxiddal

Olyan mennyiségű szén-dioxidot jutattunk a levegőbe az elmúlt ötven évben, aminek hatására mindenképpen megváltozik a klíma. Egyetlen szén-dioxid molekula is több száz évig marad a légkörben, míg végre eltűnik onnan. Jelenleg tehát csak enyhíteni tudjuk a hatását, azzal, hogy nem töltjük meg még több gázzal a levegőt. A későbbi generációk iránti felelősségünk pedig egyre jobban nyomja a vállunkat.

A mostani találkozón elfogadott rendkívül enyhe megállapodás szerint csak a G8-ak csökkentik felére (az 1990-es szinthez képest) az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig. Ennek elméletileg az lenne a célja, hogy 2020-ra a globális hőmérsékletemelkedés ne legyen több mint 2 Celsius-fok. Ám a szakértők szerint ez nem lesz tartható.

Jean Jouzel francia klímaszakértő, az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) által létrehozott, klímaváltozással foglalkozó kormányközi szakértői csoport (IPPC) egyik vezetője például a következőket mondta: a 2 Celsius-fok maximalizált emelkedés akkor tartható, ha a teljes kibocsátást a harmadára csökkentjük.

Talán decemberben

Ehhez a szigorú megállapodáshoz jó alapot adott volna a G8-ak és a többi nagy gazdaságú ország vezetőivel kibővített olaszországi találkozó. Ám a reményt még nem kell teljesen feladnunk. Év végén jön a környezetvédők és a klímaváltozással foglalkozók számára különösen várt találkozó Dániában. Koppenhága az év végén ad majd otthont a nagyszabású rendezvénynek, aminek egyetlen célja, hogy a lehető legtöbb nagy ipari teljesítménnyel – azaz komoly kibocsátással – rendelkező ország aláírja az eddigi legkeményebb kibocsátáscsökkentési-egyezményt.

Ha ott sem születik semmi érdemleges… nos, akkor lassan kezdhetünk új bolygó után nézni.