Gyülekező fellegek

Japán politikai válsága nem a gazdasági válsággal kezdődött, de azzal tetőzött be. A liberális és egyben konzervatív irányultságú Japán Liberális Demokrata Párt 1955 óta uralkodik az állandó ellenzékben lévő szocialista irányultságú Japán Demokrata Párttal szemben. (Japán politikai életére jellemző, hogy gyakorlatilag nincs olyan párt ami a jobboldalt képviselné: ellenzékben még az LDP-ből kivált és párttá alakult frakciók, a kommunisták és a szociáldemokraták vannak.)

Az LDP azonban az utóbbi négy évben négyszer váltott elnököt - ami természetesen miniszterelnök-váltásokkal is járt. A procedúra a sorozatos ballépések, botrányok és népszerűtlen intézkedések elfojtására szolgált volna - azonban a váltás olyan gyakori volt, hogy ez csak még lejjebb tornázta a tetszési indexet. A válság beköszöntével viszont a kormány kénytelen volt az eddigieknél is népszerűtlenebb intézkedéseket hozni, amik - bár mostanra kezdik helyrerázni az országot - úgy néz ki letaszították a félévszázados trónjáról az LDP-t.

Válság mosta partok

A japán munkanélküliség a válság hatására 5,2 százalékra növekedett, ami - nálunk még válság előtt is gyönyörű teljesítmény lenne - Japánban felér egy katasztrófával. Ráadásul a fiatalok közül kétszer annyian voltak célpontjai a megszorítások miatt elrendelt leépítéseknek, mint az átlag - hisz ők általában próbaidőn voltak, így tőlük volt a legegyszerűbb megválni.

A kormány hiába bírta rá a cégeket a fiatalok marasztalására és gründolt össze egy 1,9 milliárd dolláros fiatalokat célzó segélycsomagot, a szociális támogatás nagy része még mindig az idősebb korosztályra jut. Így a fiatalok saját párt alapításába fogtak és rendszeres tüntetéseket is szerveznek - ami nem épp megszokott dolog Japánban.

Mindazonáltal a kormány több billió dolláros intézkedéscsomagja hatásosnak bizonyult: Az ipari termelés harmadik hónapja folyamatosan növekszik, így a központi bank recesszió helyett 3,1 százalékos gazdasági növekedést vár az év végére - igaz, ekképp sem érik el a tervezett 6 százalékot. Az is igaz, hogy a gyárak nagy többségben raktárakba termelnek, hisz az export mutatója még mindig a krétakori földkéreg környékén mozog a válság előtti állapotokhoz képest, és a tőzsde is gyakran csap át verdesésből zuhanásba.

Villámló Viharok

A G8-ról hazaérve a miniszterelnök népszerűsége már annyira lecsökkent, hogy az ellenzék bizalmi szavazást kezdeményezett ellene - amely akadályt még sikeresen vett. A legsúlyosabb csapást azonban Aszora nem is népszerűségének elvesztése mérte, hanem Hatojama Kunio belügyminiszternek és egyben legfőbb politikai szövetségesének a lemondása.

Az eset június 12-én történt, egy belpolitikai vita kapcsán. Hatojama mindenáron azt akarta elérni, hogy az állami posta korrupciós ügyekbe keveredett vezetőjét rúgják ki, de ennek Aszo nem akart eleget tenni. Ezért Hatomaja kijelentette, hogy nem kíván ehhez asszisztálni, és lemondott.

Így az elnökileg és támogatottságilag egyaránt meggyengült LDP négy időközi választást is elvesztett az utóbbi időben - köztük a felsőházért folytatott harcot, ahol a Demokraták kerültek többségben, kik így rendre hátráltatták a nem létszükségletű törvények meghozatalát. Az utolsó, tókiói helyhatósági választások súlyos veresége azonban végképp betette a kaput az LDP számára: Aszo Taro feloszlatta a parlamentként funkcionáló alsóházat, új választásokat írt ki augusztus 30-ra (az év végén ez amúgy is esedékes volt), amivel gyakorlatilag lemondott miniszterelnökségről.

Az LDP esélyei tovább rontja, hogy a párton belül koránt sincs egység. Bár 2005-ben már két frakció is kivált önálló pártot alapítva, az akkori állapotok meg se közelítik a mostani fejetlenséget. Sokan Aszo távozását akarják, aki viszont úgy ítéli meg, hogy egy újabb váltással csak még mélyebbre süllyednének, így esze ágában sincs távozni a pártelnöki székből. A legutóbbi pártgyűlésen egységre szólította fel az egybegyűlteket, azonban sokan egyszerűen kivonultak teremből. A helyzetet mérgezi, hogy a közvélemény-kutatások alapján, ezúttal az LDP-nek megközelítőleg 20 százalékos támogatottsággal csak a második helyre lesz elég ereje.

Új szelek

Az új kormányzópártnak egyértelműen a Demokraták tűnnek, csakhogy ők sem mentesek a botránytól. Yukio Hatoyama, a Demokraták elnöke - aki feltehetőleg a párt miniszterelnök-jelöltje is - például a napokban kért bocsánatot azért, hogy politikai támogatóit felvonultató listáján halottak is szerepeltek. Ráadásul egyesek szerint ők sem az országot, hanem Hatoyama családját gazdagítanák a hatalmon. A dologban lehet valami, ugyanis anyai nagyapja a Bridgestone gumiabroncs-gyár alapítója, apja japán külügyminiszter, apai nagyapja pedig egykor japán miniszterelnök volt - így a család igen befolyásos és kiterjedt.

Azt azonban nem tudni, hogy a Demokraták miként kezelnék a válságot. Az biztos, hogy a jelenlegi módszer szerintük „csak a szavazatszerzésre megy, az embereken nem segít” - viszont épkézláb alternatívával még nem álltak elő. Az is kérdéses, hogy egyáltalán lehetséges-e a Japán oxigénellátását jelentő exportot belülről élénkíteni, vagy egyszerűen meg kell várni, míg a világ magától helyreáll.