Az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közcélú Alapítvány (ASVA) közlése szerint az MPA azért kezdte vizsgálni Magyarország "mozibiztonsági állapotát", mert míg tavaly összesen 12 filmhanglopás történt az országban, addig idén júniusig ugyanennyi esetre derült fény.

Az alapítvány közleménye szerint a "vizsgálat" egyik része egy technikai újításon alapszik, amelynek segítségével a stúdiók és a laborok digitális és analóg kópiánként egyaránt képesek megjelölni a filmhangot, és így nyomon követhetővé válik az adott hang útja: tudni lehet, hogy melyik moziban futott, illetve hangrögzítés esetén beazonosítható, hol is történt a felvétel.

A hanglopás elleni küzdelem része egy, a mozisok és a hatóságok számára szervezett tréning, amelyen jogi, kriminalisztikai és technikai ismereteket is szerezhetnek. Ennek eredményeképp a jövőben fokozottabb ellenőrzés várható és a mozik személyzete biztonsági intézkedésekkel meg is akadályozhatja a filmhang illegális felvételét, amely akár 2 év szabadságvesztéssel is büntethető - írja az ASVA.

Az alapítvány írásos összegzése szerint az MPA évek óta küzd a filmlopás ellen. A mozitermekben történő kamerázásnak komoly kriminalisztikai háttere van már, elsősorban az Egyesült Államokban. Míg azonban korábban két hét is kellett ahhoz, hogy a friss filmek eredeti verziója eljusson a legnépesebb fájlcserélők közönségéhez, addig az ma már a bemutatót követően órákon belül elérhető a világhálón. Az MPA ezért vizsgálatait kiterjesztette minden olyan országra, ahol a filmek bemutatója az eredetihez elég közel esik.

A közlés szerint a "camcording" - a kép és hang együttes felvétele - az Egyesült Államokban és Oroszországban a leggyakoribb, míg a hangok tekintetében Németország és Spanyolország a listavezető, s rögtön utánuk következik Magyarország. Ezekben az országokban ugyanis a nézők megszokták a szinkront és a felirat sem népszerű.