Az ombudsman azt javasolja, hogy a parlagfű elleni küzdelemről készüljön önálló, egységes, átfogó törvény.

Véleménye szerint e területen önálló, világos feladatkörrel és erős, hatósági jogkörökkel felruházott szakmai testületre van szükség, amelynek kiemelt feladatává kell tenni intézkedési javaslatok kidolgozását.

Fülöp Sándor állásfoglalásában emlékeztet arra: az Alkotmánybíróság szerint az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje. Egyetért a korábban már vizsgálatot folytató általános ombudsmannal abban, hogy a parlagfű - mint a legveszélyesebb pollenallergia-okozó növény - folyamatos terjedése a környezet állapotának romlását jelenti.

Az allergiás betegek számának igen gyors ütemű növekedésével az egészséges környezethez való alapvető jog sérülhet, ezért szükséges a parlagfű visszaszorítása. A parlagfű-allergia mára népbetegséggé vált, a lakosok negyedének okoz vissza-visszatérő problémát - mutat rá a közlemény.

Az ombudsman megállapította: a parlagfű okozta kár évente több tízmilliárd forintra tehető. A gyomosodás miatt 32 milliárd forint veszteséget okoz a kieső termésmennyiség, 40 milliárd forintnyi kárt okoznak a táppénzkiadások, az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek költségei. A kormány mindezzel szemben egymilliárdot sem szán a védekezésre, ráadásul ez az összeg az utóbbi években még csökkent is.

Álláspontja szerint a parlagfű elleni küzdelem nem tekinthető pusztán növényvédelmi kérdésnek, hanem környezetvédelmi, környezeti és humán egészségügyi feladatként is kell kezelni. Gyökeres változásra, átfogó ökológiai stratégia kialakítására van szükség, amely a károk mérséklése, felszámolása mellett a megelőzést helyezi előtérbe.

Az ombudsmani vizsgálat előzménye, hogy a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület felkérte a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát, vizsgálja meg a parlagfű elleni küzdelemről szóló országgyűlési határozat teljesülését, szólítsa fel az Országgyűlést az eddigi eredmények és kudarcok áttekintésére, és kérje fel új határozat megalkotására.