Az ötlet, amely megoldhatja a világ energia- és klímagondjait!
Tizenkét német cégóriás hatalmas vállalkozásba fogott: a Szaharát szándékoznak telerakni napelemekkel, hogy kielégítsék Európa és Afrika energiaszükségleteit, amivel egycsapásra a klíma-harc éllovasai is lehetnek.
2009. július 24. péntek 07:59 - Pásztor Balázs
Ötlet
Kik a Római Kör?
A Római Klub (angolul Club of Rome) egy nem üzleti szervezet, amely globális eszmecserét folytat különböző nemzetközi politikai kérdésekkel kapcsolatban. A szervezet székhelye kezdetben Hamburgban volt, amelyet 2008. július 1-jén a svájci Winterthurba helyeztek át. A klubot 1968-ban alapították. Az ötlet egy olasz gyáriparostól, Aurelio Pecceitől és a skót Alexander Kingtől származik. Aurelio Peccei akkor a Fiat és az Olivetti vezetőségének tagja és az Italconsult tanácsadócég elnöke volt. Alexander King a párizsi székhelyű OECD-nél volt a tudományok, technológia és az oktatási terület igazgatója.
A két ötletgazdának sikerült az emberiség jövőjét illető kérdésekről egy konferenciát szervezni Rómában az Accademia dei Linceiben, amely azonban nem vezetett a várt sikerhez. A konferencia után hat résztvevő találkozott: Aurelio Peccei, Alexander King, Hugo Thiemann, Max Kohnstamm, Jean Saint-Geours és Erich Jantsch. A csoport célul tűzte ki az ötleteik további megvalósítását és elnevezték magukat Club of Rome-nak. A tagok rendkívül alapos megfontolással kikeresett közgazdászok, gyáriparosok, tudósok és a közélet más személyiségei. A klub a tudományos akadémiákat tekinti példának – azzal a kivétellel, hogy ez teljességgel nemzetközi. (wikipédia)
„Hat óra alatt a sivatag annyi energiát kap a naptól, amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál” - állapította meg nem is oly rég Dr. Gerhard Knies, a Transz-Mediterrán Megújuló Energiáiért Együttműködés (TREC) koordinátora. Erre természetesen felfigyeltek az üzleti körökben is - elvégre aki hat óra alatt képes ellátni a világot energiával, az a világ ura lehet. Az természetesen rögtön kiderült, hogy közel sem lehet az összes sivatagot érő napenergiát felhasználni, és hogy a nagyja kinyeréshez is tele kéne rakni a Szaharát napelemekkel - ami viszont nem egy olcsó mulatság.
Bár az ötlet nem új - Spanyolországban és a kaliforniai Mojave-sivatagban már működnek hasonló napkollektorok - nagyon úgy látszott, hogy az elképzelés méretei miatt csak egy marad a sok futurisztikus ötlet közül, és majd unokáink idejében megvalósul az űrlifttel, a teleportációval és az egészséges gyorskajával együtt.
Azonban Július 13-án összeült tizenkét német cégóriás, és aláírták a Desertec papírjait, amiben megegyeznek az ötlet megvalósításban. Az aláírók közt van a Deutsche Bank, a Siemens, az ABB, az E.ON, az RWE, a Munich Re, az Abengoa Solar, a Cevital, a HSH Nordbank, az M & W Zander Holding, a MAN Solar Millennium, és a Schott Solar. Támogatja őket a Római Kör, a Wuppertáli Klíma-, Energia- és Környezetügyi Szervezet és a TREC is.
Számok, adatok
A tervek szerint az egész a Szaharából - és esetleg az Arab-sivatagból - foglalna el összesen 12 ezer négyzetkilométernyi területet, ám csak azoknak az országoknak a területéből, akiknek politikai helyzete „kifejezetten stabil”. A beruházás 2050-ig mintegy 400 milliárd eurót ölelne fel, és ugyaneddig a tervek szerint 2 billiárd(!) euró összhasznot hozna - a pontos terveket 2012-re ígérik. A vállalkozás 240 ezer embernek adna munkát, ami akár ellensúlyozhatná a válság hatására igencsak megnövekedett német munkanélküliséget is.
A projekt így - az igen magas, tranzit során keletkezett veszteséget is beleszámítva - az európai energiaellátás 15 százalékát fedezhetné, és még jutna belőle az afrikai országoknak is - vagyis nagyjából annyit termelne, mint 100 erőmű. Egyébként a számítások szerint egy négyzetkilométernyi napelemmel beborított sivatag évente annyi energiát termel, mint másfél millió hordó kőolaj, így a világ energiaellátáshoz elég lenne a föld sivatagainak 1 százalékát bevonni napelemekkel.
Az energiagyűjtés sem hagyományos „napelem-módszerrel” megy: a Nap energiáját tükrökkel gyűjtik össze, amivel speciális folyadékot forrósítanak fel, így vízgőzt állítanak elő, ezt pedig áramtermelő turbinák meghajtására használják - így teljességgel zöldnek, vagyis szennyezés-mentesnek nevezhető az eljárás.
Energiát nem csak napból, hanem híresen erős szaharai szélből is kívánnak nyerni - sőt az eredményes működés miatt a kettőt valamilyen szinten összekötnék. A megmaradt hő segítségével pedig tengervizet sótalanítanának, ezzel öntözve a napelemek körüli földeket - így új termőföld jönne létre, és az ott dolgozók ellátása is könnyebb lenne. Ezáltal pedig a terület is stabilizálódna, hisz az ENSZ 2007-es jelentése szerint egyre több konfliktus robban ki víz, energia, élelem, vagy termőföld miatt - a Desertec pedig mindezeket képes előállítani.
