A magát válságkezelőnek nevező kormány száz nappal ezelőtt az ország iránti nemzetközi bizalom visszaszerzését nevezte az egyik legfontosabb feladatának, ehhez áttervezte az idei költségvetést és a jövő évi makropályát is.

A Bajnai Gordon vezette kormány 2009-re és 2010-re 1300 milliárd forintos kiadáscsökkentő lépéseket javasolt, ezekről megállapodott a Nemzetközi Valutalappal és az Európai Bizottsággal is.

A "fájdalmas" lépések támogatásáról Bajnai Gordon még hivatalba lépése előtt, április elején nyilatkozatot íratott alá az MSZP-s és az SZDSZ-es országgyűlési képviselőkkel.
A megszorító lépések érintették az állami szférát, egyek mellett a közszférában megszüntették a 13. havi juttatást és két évre befagyasztották béreket. A kormány megspórolt a nyugdíjrendszeren is: már idén sem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második részletét, jövőre pedig teljeses megszűnik ez a juttatás. Az Országgyűlés törvényt fogadott el a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emeléséről, és a nyugdíjindexálás új szabályiról.

A szociális rendszeren belüli lépések között volt, hogy a családi pótlékot az idei szinten befagyasztották. Emellett a gyermekgondozási segély (gyes) és gyermekgondozási díj (gyed) időtartamát két évre maximálták; a gyed illetve a terhességi gyermekágyi segély (tgyás) megszerzéséhez szükséges biztosítási idő fél évről egy évre emelkedett.
Július 1-től eltörölték a jelenlegi lakástámogatási rendszert (a szociálpolitikia kedvezményt és az állami kamattámogatást).

Az Országgyűlés két lépésben módosította az adótörvényeket, először az idei, majd a jövő évi változásokat fogadta el. 2009-ben egyebek mellett 25 százalékra nőtt az áfa felső kulcsa, és belépett egy 18 százalékos, kedvezményes, átmeneti kulcs az alapvető élelmiszerekre és a távhőre, valamint emelkedett a jövedéki adó is.

Cserébe csökkent a munkaadói járulék 5 százalékponttal a minimálbér kétszereséig, illetve a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsának 1,7 milliós sávhatárát 1,9 millió forintig emelték fel visszamenőleg.

A 2010-es adóváltoztatások tovább léptek a munkát terhelő járulékok csökkentésében, és elindítottak egy lépést a vagyoni típusú adózás felé. Jövőre megadóztatják a béren kívüli juttatásokat is: 25 százalékos kulcs vonatkozik majd a cafetéria-rendszer kedvezményes elemeire.

A kabinetnek a száz nap alatt csak a vagyonadóban kellett visszalépnie az eredeti elképzeléséhez képest. A mindenkire kiterjedő ingatandó helyett jövőre vagyonadót vezetnek be, megadóztatják az ingatlanok mellett a nagy értékű gépjárműveket, vízi- és légjárműveket is. Az MSZP-frakció a vagyonadónál egy-két könnyítést ért el: egyebek mellett azt, hogy a nyugdíjasok és a munkanélküliek élhetnek az adófelfüggesztés lehetőségével.

Ugyancsak a szocialisták "közbenjárására" indítja el a kormány augusztus 1-jétől a kríziskezelő programot, amely kis összegű, vissza nem térítendő támogatást nyújt a nehéz helyzetbe került családoknak.

A szolidaritási intézkedések sorába illeszkedik a méltányossági nyugdíjkeret megemelése, a 65 év felettiek utazási kedvezményének megtartása, a devizahiteleseknek nyújtott állami garanciarendszer kiépítése. Utóbbi törvény keretében a parlament megteremtette annak a lehetőségét is, hogy az önkormányzatok a lakások árverésénél elővásárlási jogot kapjanak.

Szintén az MSZP-sek szorgalmazták a banki magatartás kódex megalkotását, amelyről a kormány július közepén meg is állapodott a bankok képviselőivel.

Bajnai Gordon, aki egy évre, egy forintért vállalta a miniszterelnökséget, csökkentette a miniszterei fizetését 15 százalékkal, és felkérte az állami tulajdonú cégek vezetőit, hogy bruttó jövedelmük kétmillió forint feletti részét ajánlják fel a rászorulóknak.

Emellett a kormány csökkentette az állami tulajdonú cégek igazgatósági- és felügyelőbizottsági tagságával járó költségeket, megszüntette a miniszterelnöknek, a minisztereknek és az államtitkároknak adható jubileumi jutalmakat, csökkentette a külföldi napidíjakat.

A költségvetési egyensúly megteremését illetve a szociális rendszer átalakítását szolgáló törvények mellett a Bajnai-kormány a közrend védelmében is elfogadtatott jogszabályokat az Országgyűléssel. Így például a büntető törvénykönyv szigorításával emelkedik a többszörösen visszaeső elkövetők büntetési tétele.

A kabinet két nagyobb, megtakarítást eredményező lépést tervez még a 2010-es költségvetés részeként. Az önkormányzati szférában 120 milliárd forintot, a MÁV-nak juttatott forrásokból a közösségi közlekedés átalakítása címén pedig 40 milliárd forintot vonnának el.

Az Országgyűlés április 14-én szavazta meg azt a bizalmatlansági indítványt, amellyel leváltották Gyurcsány Ferencet a kormányfő posztról és helyére Bajnai Gordon, korábbi gazdasági minisztert választották meg. A döntést 204 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással fogadták el.

Bajnai Gordon miniszterelnökké választásával az MSZP egy időre elkerülte az előre hozott választások fenyegetését. Ezt a témát az európai parlamenti választás kudarca nyitotta ki újra, végül a július eleji szocialista kongresszus után újból lekerült a napirendről.

Az MSZP a távozó Gyurcsány Ferenc javaslatára másfél hetes "miniszterelnöki casting" után talált rá a számukra és az SZDSZ számára is elfogadható jelöltre.