Mikor szépen lassan, minden országba megérkezett a gazdasági válság a világ értelmiségi elitje azonnal rákapott a témára. Elemzések százai születtek az okokról és a jövőbeli gazdasági rendszerről. Abban angyjából mindegyik gondolkodó egyet ért, hogy itt valami véget ért. Hogy mi az, azon már vannak viták. Vannak, akik szerint a kapitalista bankrendszernek alkonyult be, vannak, akik a csupán a pénzügyi rendszer eddigi működését látják előbb-utóbb befejezettnek, de vannak olyanok is akik szerint ez egész globalizációs folyamatnak fellegzett be.

Hogy kinek lesz igaza még nem látható. Azaz valami jelek mégiscsak mutatkoznak. A héten Madridban tanácskozott a FELABAN, az ötszáz latin-amerikai bankot és pénzintézetet tömörítő szervezet. ennek eredménye több mint érdekes. Kimondták ugyanis, hogy a gazdasági válságból a leghamarabb Brazília fog kilábalni. (Igaz, ezt már a brazil Jegybank elnöke Henrique Meirelles áprilisban kijelentette.)

Miért Brazília?

Nos igen. Ez jogos kérdés, még szerencse, hogy a válasz is megvan rá. Minden jel szerint azért állt ellen jobban a válságnak a dél-amerikai ország, és azért fog előbb kijönni belőle, mint mások, mert a bankszektora különleges helyzetben van.

Brazíliában az állam ellen tudott állni a tömeges privatizációnak és több bankot is megtartott magának. Az országban így a kereskedelmi bankok mellett több állami bank is működik, melyeket ráadásul a kormányzat kiemelten felügyel. Sőt, ezeket a bankokat az elmúlt tízegynéhány évben fel is tőkésítették, így megerősödve tudták felvenni a harcot a válsággal.

Neoliberalizmus

Ez pedig egy dologra világít rá. Az állam szerepe a válságban rendkívül fontos tényező. Míg a neoliberális gazdaságpolitikai folyamatosan hangoztatta az állam szerepének minél jelentősebb leszűkítését, és a gazdasági szerepvállalásának visszaszorítását, addig a válság éppen ennek ellenkezőjét bizonyította.

Számtalanszor elhangzott már a liberális körökből, hogy az állam rossz gazda, privatizálni kell lehetőleg mindent, mert a versenyszféra tudja csak úgy kezelni az adott intézményt, hogy az gazdaságosan működjön. Ez az állítás a brazil példát látva teljesen megdőlt.

Orbán beletrafált

Érdekes, hogy Orbán Viktor idén tavasszal éppen ezt az utat fantáziálta Magyarország számára. Egy beszédében kijelentette, hazánknak szüksége van legalább egy erős állami kézben lévő bankra, amely a válságot jobban túlélheti, mint a kereskedelmi bankok. Igaz, ezt ő akkor onnan közelítette meg, hogy a Magyarországon működő kereskedelmi bankok külföldi tulajdonban lévő pénzintézetek leányvállalatai. Ezek pedig a válság hatására elsősorban anyabankjaikat védték, a külföldi intézményeiket kevésbé tartották szem előtt.

Mindenesetre ebben Orbánnak igaza volt. Beigazolódott, hogy az állami bankok egy nemzetgazdaságban nagyon fontosak, különösen válság idején. Mert ha az állam saját bankját, mely számunkra termeli a profitot és nem a külföld számára, megmenti, azzal inkább elismerést vált ki az állampolgárokból. Míg a külföldi bankoknak közpénzen felajánlott mentőcsomag joggal válthat ki felháborodást.

Úgy tűnik, most már nem csak fociban kell tanuljunk Brazíliától.