"Nincs átmenet Oroszország és a Nyugat között"
Magyarország vagy a Nyugat része lesz, vagy Oroszországhoz, annak gazdaságához kapcsolódik. A kettő között nem létezik köztes állapot - nyilatkozta a HírExtrának Jeszenszky Géza, volt külügyminiszter, nagykövet.
2009. július 27. hétfő 17:29 - Kőrösi Viktor Dávid
Néhány mondatban megfogalmazva milyennek látja a rendszerváltástól eltelt 20 év külpolitikáját?
Húsz évvel ezelőtt nem csak a reményeink voltak szépek, de az esélyeink is jók voltak. Az egész világ rokonszenvvel nézett Magyarországra, hiszen a rendszerváltozás indítói voltunk, a lengyelekkel együtt. A külföldi újságírók, politikusok és befektetők, egymásnak adták a kilincset. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel ugyan, de szerintem 1994-ig Magyarország külpolitikája nagyon jó úton haladt. Az első törés a Horn-kormány időszakában történt.
Mindezen túl a rendszerváltozás utáni első év arról szólt, hogy megtörténjék a külpolitikai orientációváltás, hogy részt vegyünk az euroatlanti integrációban. A célok között volt a jó szomszédsági viszony kialakítása is, ebben a visegrádi együttműködés megteremtésének hatalmas jelentősége volt. Ezzel akadályoztuk meg a magyarellenes kisantant újjászervezését. A szomszéd államok akkoriban úgy tekintettek ránk, mint egy olyan országra, amellyel jóban kell lenni.
Fotók: Fejér Bálint
1990 óta kiemelt cél a határon túli magyarság jogosnak ítélt törekvéseinek támogatása. Ezen a, területen reményeinknek csak egy része valósult meg, de 2002-ig, ha a kívánatosnál lassabban is, de javult a helyzet a jogokat, lehetőségeket, gazdasági, társadalmi mozgásteret illetően. A kedvezménytörvényt érő támadások, a törvény 2002 utáni módosítása után viszont vérszemet kapott a magyarellenes politika. Ettől kezdve ahelyett, hogy a viták helyett a barátibb légkör jobb eredményeket hozott volna – ahogy a Medgyessy-kormány ígérte – éppen az ellenkezője történt.
Milyen lehetősége van Magyarországnak, hogy a régi tekintélyét vissza tudja nyerni?
Erős országra van szükség…
Ehhez tenni kellene valamit.
Emlékszem, hogy a ’90-es évek elején a forint nem hivatalosan, de majd’ mindenhol fizetőeszköz volt, örömmel fogadták el, ha a szolgáltatásokért forinttal fizettek. Ez informális jele volt Magyarország gazdasági tekintélyének. Ma valutánkkal együtt a tekintélyünk is megromlott. Erősebb gazdasághoz mindenek előtt jó gazdaságpolitikára van szükség, sokkal több munkahelyre, ebből fakadóan javulna a költségvetés helyzete. Több adózó lenne, nagyobb befolyó összeggel. Egy gazdaságilag stabil, népszerű ország nagyobb tekintéllyel rendelkezik, ami befolyásolja a szomszédokat is. Ha Magyarországon újra munkaerőhiány lenne, az vonzaná a határ túloldalán élő munkavállalókat, s a környező államok kormányai is jobban keresnék az együttműködést a magyar kormánnyal.