A közbiztonság romlását sokan az állami erőszakszervezetek (elsősorban a rendőrség) gyengeségének is tulajdonítják. Joggal. Egy erős, határozottan fellépő és a törvények szerint eljáró rendőrség komoly visszatartó erő egy demokratikus jogállamban.

Persze, demokratikus jogállami keretek között is létre lehet hozni olyan szerveket, amelyek segítik a rendőrök, azaz a hivatalos rendfenntartó személyek munkáját. Erre jó példa a Magyarországon is több tízezer taggal működő polgárőrség (s emellett vannak kisebb mezőőrök, halőrök is).

Kiegészítik vagy felváltják a rendőrséget?

A rendőrség mellett létrehozandó különböző szervek felállításakor mindig az az alapvető kérdés, hogy milyen jogköröket gyakoroljon. Legyenek-e hatósági vagy ún. hatósági jellegű jogkörei?

Nagyon nem mindegy például az, hogy ezen testületek tagjainak van-e nyomozati jogkörük, illetve foganatosíthatnak-e valamifajta kényszerintézkedést vagy csak igazoltatásra jogosultak, esetleg még arra sem.

Magyarországon a bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben nem nőtt számottevően a bűncselekmények száma (sőt, némely bűncselekmény esetében csökkenésről beszélhetünk). Azonban az emberek szubjektív biztonságérzete nagymértékben csökkent, azaz: a korábbinál veszélyesebbnek érzik a környezetüket.

A közbiztonság javítása érdekében már eddig is sok javaslatot tettek le az asztalra a különböző politikai pártok. Ezek között megtalálhatjuk – a rendőrség megerősítése és a büntető jogszabályok szigorítása mellett – a csendőrség és a települési őrség felállításának tervét is.

Az egyes koncepciók rengeteg kérdést hagynak tisztázatlanul. A jogkörök mellett a legnagyobb kérdés a legnagyobb kérdés az, hogy a tevékenységüket a köz érdekében, a törvények tiszteletben tartásával vagy éppen ellenkezőleg, önhatalmúlag és valamilyen ideológia mentén fogják-e végezni?

Ezek a kérdések egyáltalán nem mellékesek, ha megnézzük, hogy mi történt a hétvégén Olaszországban.

Nem a bűnözőkkel, hanem egymással foglalkoznak

Olaszország sokkal inkább „bűnfertőzött” ország, mint Magyarország. Az olaszoknál az utóbbi néhány hónapban (évben) egyre inkább romlottak a bűnügyi statisztikái. A megszaporodott bűnesetek legtöbbje mögött súlyos konfliktusok húzódnak. Ezek az ellentétek főként az olaszok és a bevándorlók között feszülnek.

Az utóbbi években ugyanis rengeteg olyan bevándorló érkezett Olaszországba, akik nem integrálódtak megfelelően a társadalomba. A főként Észak-Afrikából és Kelet-Európából érkező tömegek a szebb jövő reményében vetették meg a lábukat a dél-európai országban.

Többségük azonban a reménykedésen (azaz: a csodaváráson) kívül semmit sem hozott magával: sem pénzt, sem egyéb vagyont, sem pedig – s ez a legfontosabb – szakmai jártasságot.

A munka nélkül tengődő bevándorlók százezrei pedig mára már elviselhetetlen terhet jelentenek az olaszok számára. A kormány ezért döntött amellett, hogy radikálisan lép, így próbálván kezelni az elfajult helyzetet.

A törvényhozás néhány hónapja elfogadott egy nagyon szigorú bevándorlási törvényt. Emellett pedig felállították a csendőrséget, amely kiegészíti, segíti a rendőrség munkáját.

A csendőrség mellett azonban Olaszországban is lehetőség van (alig egy hónapja) polgárőrségeket szervezni. Ezeknek a civil szervezeteknek szintén a rendőrség munkáját kell(ene) segíteniük, viszont – sajnos – nem mindig csak a bűnözőkkel foglalkoznak – és akkor még finoman fogalmaztunk.

A toscanai Massa városában ugyanis a minap óriási tömegverekedés zajlott le, amelyet végül a rendőröknek sikerült leállítaniuk.

Az egész úgy kezdődött, hogy a kisvárosban többféle polgárőrség is alakult a közbiztonság javításának jelszavával. Először a jobboldali „SSS” (szociális és biztonsági segély) polgárőrség alakult meg, majd azt követte a baloldali „Carc” (a kommunista ellenállást támogató bizottságok) és az „Asp” (a proletár szolidaritás szövetsége) polgárőrség.

A közbiztonság javítására létrehozott szervezetek azonban ahelyett, hogy a rendőrség és a csendőrség munkáját segítették volna, hamar „megtalálták” egymást. Egy városi ünnepségen hatalmas tömegverekedést rendeztek, amelynek következménye: több súlyos sérült és a vezetők előállítása.

Magyarországon előfordulhatna?

Az esetet olvasva mindannyiunkban felmerülhet a kérdés: vajon Magyarországon is ez lenne? Tény, hogy a magyar polgárőrség nem politikai ideológiától vezérelve működik. Sőt! A polgárőrség vezetői mindig igyekeznek távolságot tartani a pártpolitikusoktól és így hitelesen, a közérdeket ténylegesen figyelembe véve tudják segíteni a rendőrséget. (Az sem elhanyagolható tény a magyar polgárőrséggel kapcsolatban, hogy a vezetői döntően volt rendőrökből rekrutálódnak.)

Persze, nem is a több évtizede működő civil szervezetre, hanem a most felállítani tervezett testületekre gondolunk. A különböző „gárdák” létrehozásának veszélyeivel egyelőre csak a Fidesz riogat („Magyar Gárda után itt a Vörös Gárda” – hangzott el fideszes politikusok szájából), de az ideológiamentességet – okulva az olaszországi történésekből – mindenkinek mérceként kell érvényesítenie, ha el akarjuk kerülni azt, hogy itthon is egymásnak essenek a különböző „szabadcsapatok”, miközben a bűnözők a markukba röhögve zavartalanul folytathatják eddigi tevékenységüket.