Balázs Péter külügyminiszter szerint a határon túli magyaroknak esetlegesen nyújtandó kettős állampolgárság nem oldaná meg ezen közösségek tömeges problémáit. A Bajnai-kormány külügyi tárcájának vezetője ezt a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában hangoztatta ma reggel. Balázs úgy véli, a kettős állampolgárság hibás koncepcióra épül, mivel adományozását csupán csak egyénileg lehet elbírálni, emiatt „nem a legjobb eszköz” tömeges problémák kezelésére.

A magyar diplomácia vezetője az előzőeknél kritikusabb hangot megütve a következőket is nyilatkozta: amikor a szomszédos országokban élő határon túli magyarokról beszélünk, akkor a belpolitikai szempontok háttérbe szorítják a lényeget. Magyarán szólva a szavazatszerzésre megy a dolog.

Józan célokra van szükségünk

Szerinte azzal tudunk a legtöbbet tenni a határainkon túl élő honfitársainkért, ha józanul értékeljük a célokat, amelyeket el kívánunk érni. Ilyen lehet például, hogy „boldog legyen a szülőföldjén, hogy ott tudjon maradni, ne érje ott őt hátrány, gyarapodjon anyagilag, kapcsolatban tudjon lenni a külvilággal” – mondta.

A külügyminiszter állítja: Európában is azok megoldások válnak be, amelyek nem az egyéneket, hanem a közösségeket célozzák meg. Ezek lehetnek iskolák, egyházak, vagy akár kulturális mozgalmak, amelyek nyitottak a vegyes házasságok révén más nemzetiségek felé, így tágítják a nemzet kereteit.

Szerinte az egyénekre igazított magyar igazolvány, vagy bármi hasonló papír csupán arra jó, hogy "sokszor elég sértően” itthonról mondja meg, ki a magyar. Balázs Péter szerint ezzel a módszerrel kirekesztenénk a magyar állampolgárság iránt érdeklődök azon csoportjait, akiknek a neve esetleg nem magyar, de a lelke, vagy az egyik szülője, netán a nyelve igen.

Balla Mihály: furcsa nyilatkozat...

Balla Mihály, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának Fideszes tagja nem nézte reggel a Nap TV-t, így munkatársunktól hallotta először a külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát. Kissé érdekesnek, illetve furcsának találja Balázs Péter nyilatkozatát, mert mint mondja, teljesen más folyamatokról tudott az elmúlt idők külügyi egyeztetései alapján. – Nem értem ezt a külügyminiszteri álláspontot, hiszen éppen most, néhány hete zajlik egy négypárti együttgondolkodás határon túli magyarságot érintő ügyekben. Részben az itthon nagy felháborodást kiváltó szlovák államnyelvtörvény, részben pedig a magyar állampolgársági törvény esetleges módosításáról szólnak ezek az egyelőre csupán informális egyeztetések.

Az ezekben az ügyekben elért eredményeket, még ha akarná, se fogja tudni egyik oldal sem szavazatszerzésre felhasználni, hiszen a reménybeli siker az összes parlamenti párt együttes erőfeszítésének lesz köszönhető – tette hozzá Balla.

Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy még nagyon a folyamat elején tart ez a négy párti közös álláspont keresés a magyar állampolgárság esetleges kiterjesztéséről. – Én úgy gondolom, hogy ilyen kijelentésekkel érdemesebb várni szeptemberig elejéig, akkor lesz ugyanis Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának tanácskozása – mondta Balla.

Szeptember végére törvényjavaslat születhet a kettős állampolgárságról

Mire sikerült jutni az eddigi egyeztetések során? – kérdeztük a külpolitikust, aki hangsúlyozni kívánta, hogy mindeddig csupán félhivatalos megbeszélések zajlottak a pártok, illetve független szakértők bevonásával. Mint a HírExtrának elmondta, egyelőre mindössze a szlovák parlament által már ratifikált, és Ivan Gasparovic államfő által jóváhagyott szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán beszélhetünk határozott és egységes magyar álláspontról. (Mint ismeretes, az elmúlt hetekben az összes magyar parlamenti párt vezetője a Külügyminisztérium vezetőjével egyetemben aláírta azt a nyilatkozatot, amely diszkriminatívnak minősíti a jelen állás szerint szeptember elsejével életbe lépő szlovák jogszabályt.) – Ezért is lep meg, hogy ezt a témát a miniszter úr most hozta fel.

Az egyeztetések során eddig oda jutottak el, hogy sikerült megfogalmazni a közös célokat. Balla szerint ma olyan helyzet állt elő, amikor el kell gondolkozni azon, hogy az állampolgárság megadásában lehet-e valamilyen könnyítést tenni a határon túli magyarság számára. A többpárti tárgyalások jelenleg szakértői szinten zajlanak, s talán szeptember végére érhetnek el odáig, hogy a javaslatok törvényi formát kapjanak. Balla Mihály szerint azonban akár az állampolgársági törvény, akár más jogszabály módosítása kerül szóba, mindennemű változtatás csupán négy párti egyetértés esetén van értelme.

Balla: ebbe senki nem szólhat bele

A HírExtra azon felvetésére, mi szerint a jelentős magyar kisebbséggel bíró szomszédaink vajon hogyan reagálnak majd a magyar törvényhozás konkrét javaslatára (annál is inkább, mivel tudott, hogy Szlovákiában már a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának működését sem nézik jó szemmel), a Külügyi Bizottság Fideszes delegálja úgy reagált: az állampolgárság megadása minden szuverén állam saját jogköre. Mindenfajta változtatás azonban csak politikai konszenzus nyomán születhet. – Ezért is állok értetlenül a ma reggeli külügyminiszteri nyilatkozat előtt – mondta Balla.

A kárpát-medencei magyarság itthoni képviselete közös érdek, nem pedig magyarkodás kérdése – véli a szakpolitikus, aki szerint a kettős állampolgárság ügyében konkrét Fidesz-álláspontról még korai lenne beszélni.

Balla Mihály úgy látja, most a legaktuálisabb kérdésre, tehát a szlovák államnyelvtörvény-módosítására kell koncentrálnia a magyar külügynek, azonban az ennek kapcsán beindult konszenzuskereső párbeszéd a jövőben egyéb vitás kérdések, így a kettős állampolgárság megoldása szempontjából is hasznos lehet.

Ez utóbbi mindenképpen pozitívan hangzik, ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy éppen akkor kezdődik konszenzuskereső párbeszéd a határon túli magyarok magyar állampolgárrá tételéről, amikor a közel félmilliós magyar kisebbséget magába északi szomszédunk Európa legdiszkriminatívabb, legintoleránsabb nyelvtörvényét készül hatályba léptetni. Nehéz nem észrevenni, hogy a teljes magyar politikai elit gőzerővel keresi a megfelelő súlyú választ a szlovák államnyelvtörvényre. Ez úgyszintén pozitívan minősíthető. Az viszont már kevésbé lenne szerencsés, ha az állampolgársági kártyát előhúzva ezúttal Magyarország kezdene valamiféle forrófejű, nacionalista ihletésű provokációba. Még akkor sem, ha olyan ügyről van szó, amelybe a körülöttünk elterülő államoknak valóban nem lehet érdemi beleszólása. (N.A.)