Felújították a zsidó temetőt

"Öcs község zsidó temetőjét is felverte a gaz 1944 nyara után, mert ennek a községnek a védtelen, ártatlan és a hatalomnak kiszolgáltatott zsidó lakóit is a halálba üldözték" - emlékeztetett Schweitzer József.

Hangsúlyozta: annál tiszteletre méltóbb, hogy akadt "nemes lélek", s lettek követői, akik a község egykori zsidó lakosainak nyughelyénél méltó körülményeket teremtettek. A nyugalmazott országos főrabbi név szerint említette Szőke András filmrendezőt és társait és Kertész Zoltán székesfehérvári vállalkozót is.

Illés Sándor, Kapolcs és a környező községek katolikus plébánosa arra emlékeztetett, hogy a történelmi tényekből tudják: ezen a vidéken - Kapolcson, Öcsön, Taliándörögdön, Vigántpetenden - a zsidó és a keresztény emberek mindig békességben éltek, még csak nem is pereskedtek egymással.

Szőke András az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az öcsi temetőben körülbelül száz egykori helybeli zsidó lakos nyugszik. Ezt erősítette meg levéltári kutatásai alapján Máthé Éva, a Veszprémi Zsidó Hitközség elöljáróságának tagja is, hozzátéve, hogy még folytatja a kutatásokat.

Schweitzer József a rendbe tett taliándörögdi zsidó temetőben is arra emlékeztetett, hogy "ez a temető 1944 nyaráig nem volt elhagyatott", ám akkor az ország zsidó lakosságát az akkori kormányzat kiszolgáltatta a "halálos ellenségeinknek", az akkori német náci hatalomnak. Az elhurcoltaknak vagy azonnali halál lett a sorsuk vagy rabszolgamunka, amelyből igen kevesen térhettek csak haza - mondta a nyugalmazott országos főrabbi, aki itt is köszönetet mondott a sírkertet rendbe tevők "kegyeletes cselekedeteiért".

Illés Sándor plébános is a temető-felújításban résztvevők munkájáról szólt elismeréssel. Emlékeztetett ugyanakkor arra is, hogy Taliándörögd lakossága mindig "szeretettel volt a zsidó emberek iránt", s akik mégis valamiféle szerepet vállaltak az 1944-es deportálásokban, azokat "láncon belelógatták a kútba".

A kegyeleti szertartás a taliándörögdi temetőben is Fekete László főkántor gyászénekével fejeződött be.