A kormány az önkormányzatokat szívatja a hitelesek miatt?
A kormányzat olyan ügyesen találta ki a kilakoltatás ellenszerét, hogy míg a családok ideg-óráig megmenekülnek, az önkormányzatok a teljes fizetésképtelenség szélére kerülhetnek. Bravó!
2009. augusztus 11. kedd 13:19 - Pénzes Dávid
Mintha még mindig nem értené az ország, mi vár itt ránk október környékén. Már mai is 12 ezer család feje felől árverezték el a lakást, mert nem tudták fizetni a hiteleiket, de ez a szám őszre akár ötszörösére is nőhet. Még sincs valódi megoldás.
Hitelkörkép
Az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint júniusban a magyar lakosság lakáscélú hiteleinek az állománya 3936 milliárd forint volt. Ezek túlnyomó részét - 98,7 százalékát - az öt éven túli lakáshitelek tették ki. A háztartások lakáscélú öt éven túli lejáratú forinthiteleinek állománya júniusban 1477,1 milliárd-, az euró lakáshitelek állománya 129,6 milliárd-, az egyéb devizában felvett lakáscélú hitelek június végi állománya 2277,2 milliárd forintra rúgott. Azaz a lakáshitelek 38 százaléka forinthitel, 3,4 százaléka euró alapú hitel és 58,6 százaléka egyéb deviza, jellemzően svájci frank.
Igaz ugyan, hogy a kormányzat által júniusban elfogadott törvény (2009. évi XLVIII. törvény 1. §-a) szerint a települési önkormányzatoknak elővásárlási joga van a lakóingatlanok kényszerértékesítése során, melyhez a Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül nyújt hitelt.
Értelmezzük ezt a „lehetőséget”. Ha az önkormányzat tudomására jut, hogy ki akarnak lakoltatni egy családot, akkor hitelt vehet fel, hogy megvásárolja a banktól az adott lakást. Így a lakás a tulajdonába kerül, a benne élőket pedig nem kell kilakoltatnia. Ez első hallásra nagyon szép, ám második hallásra hatalmas szakmai baki. Sőt, olyan szabály, ami az önkormányzatokat teljesen lehetetlen helyzetbe hozza.
Mi a gond?
Az önkormányzat nem teheti meg, hogy család és család között különbséget tegyen. Azaz, ha egy családnak megveszi a lakását, és így megmenti őket az utcára kerüléstől, akkor ezt minden egyes családdal meg kell tegye, mindegyiküknek biztosítani kell ezt a lehetőséget. Ebből két dolog következik.
Egyrészt a bankok, tudván, hogy az önkormányzat fizet, előszeretettel fognak nyúlni a kilakoltatásoz, mint eszközhöz az adósság visszaszerzésére. A pénzintézetek örömmel fogják kihasználni az önkormányzat jóhiszeműségét. Másrészt hatalmas eladósodást okozhat az önkormányzat számára. Mivel válogatás nélkül kell majd „átvállalja” a lakásokat, ezért ha a teljes önkormányzati szektort nézzük több tízmilliárd forint adósságot kell majd fölvállaljanak.
Ez annak a fényében különösen érdekes kérdés, hogy Bajnai Gordon már előre bejelentette, hogy a költségvetésben ahhoz mindenképpen ragaszkodik, hogy az önkormányzatoktól egységesen 120 milliárd forintot elvesz. A 120 milliárd mínusz, és a lakások miatti felvett hitelek viszont a teljes működésképtelenségbe sodorhatják az önkormányzatokat.
De mi akkor a megoldás?
Bús Balázs, Óbuda polgármestere azt javasolja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) magát a bedőlt bankhiteleket közvetlenül a kereskedelmi bankoktól vásárolja meg. A továbbiakban pedig az MFB felfüggesztheti, illetve haladékot adhat a szociálisan rászorultaknak a hitelek kamatainak, illetve azok törlesztő részletét illetően.
Az MFB szociális alapon néhány éves kilakoltatási moratóriumot is vállalhatna egyoldalúan a válságra hivatkozva. Az önkormányzatok közvetítő szerepe a javaslat szerint így kihagyható lenne, mivel közvetlenül a kormány az MFB-n keresztül segítene a rászorultaknak.
Az ötlet minden szempontból megfontolandó, hiszen, ha nem szükséges, minek kell belekeverni az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatot ebbe a játszmába? Nekik aztán tényleg semmi közük a dologhoz.
