Boldog szülinapot, Pali bá'!

Lendvai az MTI-nek adott születésnapi interjújában elmondta, hogy jelenleg is intenzíven dolgozik. Amellett, hogy jegyzetírója a Der Standard című napilapnak, főszerkesztője az általa 1973-ban alapított Europäische Rundschau (Európai Szemle) című folyóiratnak és vezeti az osztrák közszolgálati televízió Európai Stúdió című műsorát, amelyet több mint 25 éve ő indított el. Emellett a 2007-ben megjelent, Az én Ausztriám című könyve angol fordítását javítja.

A kötet tavaly jelent meg magyarul Az osztrák titok címmel. Mint mondta, ő maga nem fordítja könyveit, viszont nem adja ki keze közül a fordítást, ha az nem tetszik neki, most gyakorlatilag majdhogynem újrafordítja a könyvet.

Újságírói és politikai kommentátori pályája során a legnagyobb hatással az olyan nagy nyugati hírmagyarázók voltak rá, mint Walter Lippmann, Walter Laqueur vagy James Reston. Mint mondta, magyarországiakat nehéz említeni, mert ha valaki nagyon tehetséges volt is, nem tudott teljesen szabadon működni, kivéve az elmúlt 20 évet. Nagyon tisztelte a 2007-ben elhunyt Gömöri Endrét, aki első főnöke, legjobb barátja, munkatársa volt.

Többször tudósított történelemfordító eseményről: az 1956-os magyar forradalomról, 1989-ben Nagy Imre és megölt társai posztumusz temetéséről "soha el nem felejthetően" az osztrák televízióban. Éppen egy éjjeli műsort vezetett, amikor megkezdődött a berlini fal leomlása. Élete egyik legmegrázóbb eseménye volt az az éjszaka, amikor John F. Kennedyt meggyilkolták.

Nagy élmény volt számára első amerikai tartózkodása 1966-ban, amely egy két hónapos tanulmányút volt az amerikai külügyminisztérium meghívására. Utána született meg első könyve a Balkánról, A vörös Balkán: nacionalizmus és kommunizmus között címmel.

Szerinte a 20 évvel ezelőtti határnyitást ma másképp látják az emberek, mint annak idején, mert sok drámai esemény történt abban az évben, és a magyar határ átvágása része volt a szovjet birodalom széthullásának. Lendvai nem volt ott Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter szimbolikus cselekedeténél, a szögesdrót átvágásánál, de - mint mondta - az osztrák média, főképp a televízió jelentős szerepet játszott abban, hogy ez az esemény Magyarországon is, de főként Kelet-Európában nagy jelentőségűvé vált.

Magyarország jelenéről szólva azt mondta: nem hitte volna, hogy ilyen szomorúan alakul a gazdasági, a társadalmi és a lélektani helyzet, mint ahogy alakult. "Nagyon sok évvel ezelőtt idéztem Golo Mannt, Thomas Mann fiát, aki egyszer azt mondta, hogy melankolikus realizmussal nézi a világot és a történelmet. Én is így nézem."

"Nyilvánvalóan nagy politikai változások lesznek Magyarországon, amennyiben az MSZP-féle kisebbségi kormányt egy többségi kormány, nyilvánvalóan egy Fidesz-kormány váltja fel. Más prioritások lesznek, de azt hiszem a gazdaságpolitikában mindenkinek meg kell tanulnia, hogy a populizmus már középtávon is mindenkinek árt, nem lehet többet elkölteni, mint amennyiért az ember megdolgozik, és nem lehet a múlt dicsőségéből, nagyságából, győzelmeiből élni, keményen és önkritikusan kell dolgozni."

Lendvai szerint nagyon fontos, hogy a mindenkori kormány ne legyen bosszúálló, hanem építő szellemben dolgozzon. "Én megéltem Ausztriában, hogy hogyan békültek ki az ellenfelek, akik valaha ellenségek voltak. Kívánom, hogy Magyarország egy kicsit osztrákosabb legyen a belpolitikai konszenzus keresésében. Remélem, a következő években is figyelemmel tudom kísérni azt, ami hazámban történik" - mondta.

Paul Lendvai Budapesten Külügyi Akadémiát végzett, majd a Kossuth Népe, a Szabad Nép, később az MTI munkatársa volt. 1953-ban a belső karhatalomnál dolgozott, amikor trockizmus vádjával letartóztatták. 1956-ban visszavették a pártba és 1956-57 között az Esti Hírlap riportereként tevékenykedett. A forradalom bukása után nem sokkal azonban nem tért vissza varsói riportútjáról, hanem Bécsbe távozott, ahol azóta is él. 1960-tól 1982-ig a The Financial Times tudósítója, s dolgozik német, osztrák és svájci lapoknak, valamint rádióadóknak is. 1982-től 1987-ig az Osztrák Rádió és Televízió kelet- és délkelet-európai osztályának vezetője, 1987 és 1998 között az intendánsa volt.

1980 óta professzor, vendégprofesszorként tanított a Kaliforniai Egyetemen is. 1974-ben Renner-díjjal, 1994-ben Bruno Kreisky-díjjal, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemérem középkeresztjével tüntették ki. 2001-ben ő vehette át az Európa Intézet Alapítvány által adományozott Corvinus-díjat. Magyarország európai integrációjának elősegítéséhez nyújtott folyamatos és hathatós együttműködése elismeréseként 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést. 2006-ban osztrák állami díjjal tüntették ki. 2008-ban megkapta az osztrák könyvkereskedők szövetségének Tolerancia-díját.