A lap birtokába került dokumentumban rögzített utasítás szerint a szabálysértést észlelve a közterület-felügyelőknek először az ügyeleten keresztül érdeklődnie kell, hogy van-e megfelelő kapacitása a kerékbilincselőknek. Ha van, akkor a kerékbilincselők kiérkezéséig biztosítani kell a helyszínt. A távolléti helyszíni bírság (thb) pedig csak akkor alkalmazható, ha a kerékbilincselésre nincs kapacitás - olvasható az emlékeztetőben az intézkedés során elvárt eljárás rendjéről.

Ez az utasítás a Magyar Nemzet megállapítása szerint számos jogszabályt sért. Egyrészt a felügyelőknek kötelességük lenne azonnal önállóan intézkedniük, ha szabálysértést észlelnek, és nem kellene várniuk a vészhelyzeti információs központ válaszára és a bilincselők kiérkezésére. Másrészt a közterület-felügyeletről szóló törvény kimondja: a lehetséges intézkedések közül azt kellene választani, amely az intézkedésben érintettre a legkevesebb korlátozással, sérelemmel vagy egyéb szankcióval jár. A kerékbilincs alkalmazása azonban a legvégső és legdrágább büntetés kiszabását jelenti, noha a közterület-felügyelőknek mérlegelési lehetőségük van a szabálysértések elbírálásában - olvasható a cikkben.

A lap azt is megjegyzi, hogy a vezetői utasítás hátterében az állhat: nem hivatalos információk szerint a Fővárosi Közterület-felügyeletnek napi 4-500 ezer forintos bevétele származik a kerékbilincselésből, ami éves szinten több mint százmillió forintot jelent.