Állami támogatás, különben…

Nincs kizárva, hogy a magyarországi almáskertek termésének jó része idén is a fákon marad, mivel a gyümölcs iránti csekély kereslet olyan alacsony felvásárlási árakat eredményezett, hogy a gazdáknak nem érdemes vesződnie a szüreteléssel.

Ha pedig így áll a helyzet, megtörténhet, ami már évek óta a levegőben lóg: megszűnhet az almatermesztés Magyarországon. Az almaüzletben érdekelt gazdák, valamint érdekképviseleteik központi forrásokból egészítenék ki a termelők bevételkiesését.

Kérdés, érdemes-e állami támogatásokkal mesterségesen életben tartani egy nyilvánvalóan piacképtelen ágazatot? Hiszen évek óta problémát jelent a silány minőségű hazai almatermés értékesítése, amelynek nagy része olyan állapotban van, hogy rágcsálnivaló helyett csupán almasűrítménynek adható el.

A válság sem segített

Akárhogy is, az Alma Terméktanács szerint legalább 3-4 milliárd forint állami támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdáknak ne legyen veszteséges az idei év. Bodnár József, a terméktanács elnöke a HírExtrának nyilatkozva elmondja, még annál is rosszabb a helyzet, mint ahogyan a sajtóban megjelenik.

Elmondása alapján a gazdák igen nagy bajban vannak, ugyanis 2007 óta folyamatosan sújtják a termést a különböző természeti csapások, az állam pedig a tavalyi évet leszámítva nem nagyon támogatja az iparágat. Bodnár emlékeztet, hogy már tavaly is óriási problémát jelentett a léalma értékesítése, idén pedig még a válság is ráerősít a lanyha keresletre.

A terméktanács elnöke úgy látja, állami segítségnyújtás nélkül az almáskertek nem maradhatnak életben. Éppen ezért „meglepődve és szomorúan” hallotta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkárának tegnapi nyilatkozatát, amely szerint „az állam nem avatkozhat közvetlenül a piaci folyamatokba”. Bodnár szerint az agrárminisztériumi illetékesnek egy ilyen helyzetben azt kellene néznie, hogy mit tehet, s nem azt, hogy mit nem tehet.

Emlékeztet, hogy még július elején, az év első jégverése után Gőgős tartott egy mezőgazdasági fórumot Szabolcsban, ahol minden segítséget megígért a gazdáknak. Többek között azt is, hogy lépéseket tesz a bankok felé, hogy a korábbinál jóval erőteljesebben finanszírozzák az ágazatot. Ebben a témában a mai napig semmi nem történt – mondja.

20 milliárd kéne az ágazat felvirágoztatásához

Nem kellene-e elgondolkozni az ágazat gyökeres reformján? – tettük fel a kérdést a terméktanács elnökének. Hiszen senkinek sem jó, hogy az állam minden évben milliárdokat kénytelen áldozni egy olyan iparágra, amely láthatóan elavult módszerekkel termel gyenge minőségű, eladhatatlan fajtákat. (Alighanem könnyebb lenne vevőt találni az egészséges étkezési almára, mint a rossz minőségű ipari almára.)

Bodnár erre azt mondja, az idei évben az igen magas, hetven százalék fölötti iparialma-arányt nem a termelőknek, hanem a természetnek köszönhetjük. (A fagy és a jég olyan mértékben károsította a gyümölcsösöket, hogy a termés jó részét már csupán almasűrítménynek lehet eladni a gyümölcslégyáraknak.) Elismeri ugyanakkor, hogy a hazai ültetvények fele 20-25 évnél is öregebb. Ezeknek a kerteknek rossz a fajtaszerkezete is – tette hozzá.

Mint megtudtuk, a terméktanács a közelmúltban egymillió forintban határozta meg a selejtezési, ültetvény felújítási költséget egy hektárra vetítve, ám a szaktárca ezt elutasította. Nem csoda: Magyarországon ma közel 20.000 hektárnyi almaültetvényt kellene modernizálni, ami azt jelenti, hogy az államnak mintegy 20 milliárd forintot kellene csupán az almaágazatra fordítania.