A moainak nevezett kőszobrok vörös kalapjait a sziget polinéz lakói faragták legalább ezer évvel ezelőtt. A Manchesteri Egyetem és a London College egyetem kutatói szerint a kövek, amelyekből a kalapokat faragták egy ősi vulkánról származnak - számolt be a BBC internetes oldala (www.bbc.co.uk).

A tudósokat egy balta, egy út és egy régi vulkán vezette el a megoldáshoz. Colin Richards és Sue Hamilton brit kutatók elmondása szerint a több tonna súlyú kalapokat vulkanikus kőzetből faragták. Felfedezték, hogy a hatalmas köveket sűrített salakhomokból készült úton gurították le a parton álló szobrokig. Richards szerint pedig a vulkánhoz közeledve egyre nagyobb számban láthatók a kalapokat viselő szobrok.

A két tudós az elkövetkezendő öt évet a szigeten tölti majd, további rejtélyeket akarnak megoldani. Így például szeretnék megtalálni a legelső szobrot és megállapítani annak korát. Az újabb felfedezések akár újraírhatják Polinézia történetét is - jegyezte meg Richards.

A Húsvét-szigeten több száz moai áll, ezek a part menték szétszóródva őrzik a szigetet. A legtöbb szobrot a Rano Raraku kráterből bányászott sziklákból faragták, de hogy mi célból és hogyan, az egyelőre nem ismert.