Múlt hét szerdán jelent meg a HírExtra virtuális hasábjain, hogy egy augusztus 26-án keltezett kormányrendelet befagyasztotta a megváltozott munkaképességűeket (fogyatékkal élőket) alkalmazó vállalkozások bértámogatásra vonatkozó akkreditációját szeptember 1-i hatállyal.

A rendelet heves reakciókat váltott ki, különböző érdekvédelmi szervezetek, valamint egyes politikai pártok körében. Nem véletlenül: a kormány döntésének értelmében „az (…) akkreditációs tanúsítvány iránti új kérelmet 2009. augusztus 31-ig lehet benyújtani. 2009. szeptember 1-jétől az akkreditációs tanúsítvány iránti új kérelmek befogadása szünetel.”

„Magyarra fordítva” ez azt jelenti, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókat alkalmazó vállalkozásoknak augusztus 26-a után mindössze öt napjuk maradt arra, hogy bértámogatási kérelmekkel forduljanak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz (SZMM), szeptember 1-étől ugyanis erre már nincs lehetőségük.

A bürokráciát sem ártana akadálymentesíteni…

Természetesen már eredeti cikkünk megjelenése előtt szerettük volna kideríteni, mégis mi állhat a kormány döntése mögött. Nyomozómunkánk azonban nem járt sikerrel. A kormányszóvivői iroda megkeresésünkre mindössze annyit reagáltak, hogy egyik kormányszóvivő sem foglalkozott érdemben az üggyel. Míg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtóosztályán dolgozó hölgy mogorva hangon utasította rendre munkatársunkat, aki elkövette azt a hibát, hogy személyesen az ügyben illetékes szakállamtitkárt, a foglalkoztatási és képzési kérdésekben jártas Székely Juditot szerette volna faggatni.

Így hát nem volt mit tenni, meg kellett várni a hivatalos minisztériumi választ, amelyből a következők derültek ki. Arra a kérdésünkre, hogy mit vár a kormány az intézkedéstől, a szaktárca sajtóosztályán azt mondták, hogy a szóban forgó 168/2009. (VIII.26) sz. Kormányrendelet azért született meg, mert a megváltozott munkaképességűek bértámogatására a kormány már 8 hónap elteltével is másfélszer annyi támogatást fizetett ki, mint amennyit erre a célra az egész 2009-es évre a költségvetés tartalmazott. Új támogatási kérelmet tehát azért nem lehet befogadni, mert a Kormány biztosítani kívánja a jelenleg már támogatással érintett 30-32 ezer fő foglalkoztatását.

Az SZMM sajtóosztályán világossá tették, hogy ennek a döntésnek nem a közvetlen megtakarítás a célja. A már megkötött támogatási szerződések finanszírozása ugyanis folyamatosan történik.

Legalább senkit nem kell elküldeni

Azt ugyanakkor, hogy hány fogyatékkal élő munkavállalót érint a döntés, a minisztérium szerint nem lehet konkrétan megmondani. Az akkreditációs kérelmet benyújtani szándékozó szervezetekre vonatkozóan nincs előzetes felmérés, tehát az SZMM nem rendelkezik adatokkal a számukról, valamint arról sem, hogy hány fő foglalkoztatásához kívánnak támogatást kérni. Mint a sajtóosztályon megjegyezték, ilyen pontos adatokat tartalmazó felmérés különben is nehezen lenne kivitelezhető.

Annyit mindenesetre elárultak, hogy jelenleg a már akkreditált szervezeteknél foglalkoztatott 30-32 ezer megváltozott munkaképességű munkavállalónak a támogatása biztosított. Tehát a tárca inkább arra helyezi a hangsúlyt, hogy egyetlen, jelenleg támogatásban részesülő megváltozott munkaképességű munkavállalót se kelljen elküldeni.

Rendben. De vajon miért ilyen szűkös határidőkkel operáltak a jogalkotók? – tették fel sokan a kérdést. (Mint arról már informáltunk, mindössze öt napjuk volt a munkáltatóknak a rendelet kihirdetésétől számítva az életbelépésig, hogy még a támogatástop előtt új akkreditációs kérelmeket nyújtsanak be.)

Erre a kérdésre a Munkaügyi Minisztériumban úgy reagáltak, hogy mivel a bértámogatásra fordítható keret már most meghaladta az eredetileg tervezettet, a hosszabb határidő biztosítása csupán a költségvetési hiány további növelését jelentette volna.