Nyakónak még vannak kérdései

Nyakó István az UD Zrt. ügyében július 30-án fordult kérdéseivel a legfőbb ügyészhez, az ügyészség augusztus 5-én válaszolt a képviselőnek. Nyakó István azonban az ügy tisztázása érdekében további kérdéseket fogalmazott meg, például azt, hogy Kovács Tamás biztos-e abban, hogy "az ügyészség eljárása ebben a szövevényes ügyben a jogállamiságot erősíti"?

A politikus levelében egyetértett az ügyészség állásfoglalásával, hogy szükséges volt a nyomozás feletti fokozott ügyészi felügyelet elrendelése, ugyanakkor rákérdezett arra: a fokozott felügyeletet ellátó ügyész elfogadta-e a Nemzeti Nyomozó Iroda által készített nyomozási tervet, változtatott-e azon, hány alkalommal utasított nyomozási cselekmény elvégzésére és meghatározta-e a nyomozás kereteit. Arra is kíváncsi, hogy az ügyész milyen gyakran vizsgálta meg a nyomozás iratait, milyen gyakorisággal referáltatta a nyomozóhatóság eljáró tagjait, és a nyomozás felügyeletét ellátó ügyész eljárása mennyiben felelt meg a fokozott ügyészi felügyelet érdemi funkciójának.

Nyakó István szerint "nem fogadható el a nyomozás eredményességének vagy eredménytelenségének a rendőri szervekre +tolása+", mivel a legfőbb ügyész utasítása a felügyeletet ellátó ügyésztől rendszeres felügyeleti munkát vár el".

A politikus azt írta: nem kapott választ arra a kérdésére, hogy "miért nem hallgatták ki - tanúként sem - a törvénytelen adatgyűjtés résztvevőit, és hogy ez a mulasztás milyen hatással volt a végeredményre".

Mint írta, furcsállja az ügyészség azon válaszát, hogy nem volt ismeretük arról, hogy Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagja felhívta Bencze József országos rendőrfőkapitányt az ügyben, miközben a főkapitány a beszélgetés tényét és tartalmát hivatalos feljegyzésben rögzítette és jelentette a rendészeti miniszternek, és ezt a sajtóban is lehetett olvasni. Nyakó István arról érdeklődik, hogyan fordulhatott elő, hogy az országos rendőrfőkapitány jelentését nem szerezték be, tanúkihallgatását mellőzték?

A politikus nem vitatja, hogy az UD Zrt. fő tevékenysége a magánnyomozás volt, de kíváncsi rá, hogy vizsgálták-e, hogy a cégnél talált 30 környezettanulmány beszerzése és kezelése során betartották-e a célhozkötöttségre, a megsemmisítésre vonatkozó előírásokat. Nyakó István hiányolja, hogy az ügyészség válasza nem tért ki a Bajnai Gordon miniszterelnökről készített környezettanulmány keletkezésével kapcsolatos kérdéseire, ezek megválaszolását továbbra is kéri.

Arról is érdeklődik, hogyan állapíthatták meg, hogy nem következett be jelentős érdeksérelem a környezettanulmányok készítése kapcsán, ha meg sem hallgatták az érintetteket. Kíváncsi rá, ki ítélte lényegtelennek például a megrendelő személyének tisztázását: a rendőrség vagy az ügyész.

A megfigyelt ügyvédi irodával kapcsolatban arra kíváncsi, "hogyan tehet magánindítványt valaki a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt, ha nem tud róla, hogy sérelmére ezt a bűncselekményt elkövették".

Mint írta, nem kapott választ arra, megtörtént-e Stumpf István és Tombor András kihallgatása, és hogy a "megnyomorítással" fenyegetett személyt azonosították-e, védelméről gondoskodtak-e.

Nyakó István az iránt is érdeklődött: igaz-e, hogy az UD Zrt. szerverein lévő bizonyos fájlokat nem tudtak megnyitni, s azok megnyitására végül egy, az UD Zrt. ügyben érintett személyt kértek fel, és felteszi a kérdést, hogy "ha ennyire nem volt meg ehhez a belső szakértelem, mire alapozza (az ügyészség), hogy adatmegsemmisítés vagy adatvesztés nem történt"?

Arra is rákérdez, nem furcsállja-e Kovács Tamás, hogy "a magán-titkosszolgálat tevékenysége és részesei nem, azok elszenvedői viszont meggyanúsíttatnak". Felidézi: az ügy egyetlen gyanúsítottja Szilvásy György volt titokminiszter, "aki a Nemzetbiztonsági bizottság kérésére úgy bocsátotta a bizottság rendelkezésére a feljelentéshez mellékelt, telefonbeszélgetéseket tartalmazó CD-t, hogy felhívta a bizottság figyelmét azok bizalmas jellegére, és a közvélemény elé nem ő tárta", valamint hogy "az UD Zrt. törvénytelen eljárásai során sértett Dávid Ibolya és Herényi Károly képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri most az országgyűléstől".

Az UD Zrt. ügye tavaly ősszel robbant ki. Szeptember 12-én több napilap arról számolt be, hogy a cég ellen előző nap nyomozást indított a Nemzeti Nyomozó Iroda. Ugyanezen a napon Dávid Ibolya sajtótájékoztatón jelentette be: a birtokába került hangfelvétel szerint több egykori és jelenlegi politikus is érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. Az MDF elnöke a legfőbb ügyésztől és az NNI-től is soron kívüli vizsgálatot kért, amit a Fővárosi Főügyészség később elutasított.