A tájház megálmodója és létrehozója, Rézműves Melinda az ünnepélyes avatáson elmondta: szeretett volna valami maradandót alkotni a cigány kultúra területén, a választása pedig a folklór és tárgyi néprajz területére esett.

A hodászi születésű néprajzkutató hozzátette: 2001-ben vásárolta meg a tájháznak otthont adó kétszobás épületet a falu cigánytelepének közepén. Mint mondta, a ház felújítása támogatásokból valósulhatott meg, később pedig felépülhetett az a félig a földbe ásott kunyhó is, amely a második világháború időszakának lakhatási körülményeit mutatja be az érdeklődőknek.

Rézműves Melinda kiemelte: az országban több mint háromszáz tájház működik, de ez az egyetlen, amelyben kiállítás keretében nyerhetnek bepillantást a látogatók a romák kultúrájába, szokásaiba, és megismerkedhetnek használati tárgyaikkal is. A tájház avatásán a néprajzkutató arra kérte a jelenlévőket, hogy keressék meg a roma építészeti és tárgyi emlékeket az országban, amelyek megőrzésre érdemesek, és ápolják továbbra is a cigány hagyományokat és kultúrát.

Rézműves Melinda reménye szerint a roma közösségek felismerik és védeni fogják ezeket az értékeket. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az eseményen elmondta: a tájház újabb bizonyítéka annak, hogy a magyarországi romák kulturális értelemben is egyenrangúak a többségi társadalommal. Kell a cigányságnak egy tájház, amely bemutatja a múltjukat. Ennek segítségével lemérhetjük azt is, hol tart ma a romakultúra – mondta Nagy János, a 3600 lakosú Hodász polgármestere, aki szerint együtt kell gondolkodnia és egymás mellett kell élnie magyarnak és romának.